Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

, __ p, --- . 78

tott egyenérték a pénzbüntetés tariffaszerüleg legyen megállapítva, viszont a súlyosabbaknál, melyeknél fontosabb az. hogy az egyenlő bünösségű egyénekre a büntetés egyenlő ma- lumként hasson, mint a hogy a büntetés abszolút súlya egyenlő legyen, a vagyoni viszonyok figyelembe volnának veendők. E megoldás nemcsak, hogy nem segít azon a bajon, mely a reformtörekvés szülőoka volt, de még egy ujjal, t. i. azzal toldja meg, hogy a büntetés kiszabásában kétféle igazságot teremt s tekintve, hogy épen a kihágások terén privilegizálja a vagyonos elemet már csak azért is odiozus, mert a súlyosabb de- liktumoknál a pénzbüntetés rendszerint szabadságvesztésbüntetéssel állván kapcsolatban, a pénzbüntetés csekélyebb súlyál a vagyonos elitéltre vonatkozólag kiegyenlíti a szabadságvesztésbüntetésnek viszont nagyobb relatív súlya. Sokkal tetszetősebb tehát Schmölder javaslata,1 a ki szabályképen azt állítja fel, hogy a pénzbüntetés a bűnösség foka szerint állapítassék meg s a biró az így megállapított pénzbüntetést csak az esetben emelhesse fel, ha azt találja, hogy a vádlott a nagy tömegek átlagából vagyonilag kiemelkedik, a mit a vádlott egész gazdasági helyzetének mérlegelésével belátása szerint állapít meg.1 2 * * * * Kétségtelen, hogy a pénzbüntetés viszonylagos egyenlőtlenségével járó igazságtalanság csakis ott kirívó, a hol százezrek állanak szemben a létminimummal, másrészt pedig attól, hogy ily értelmű rendelkezés jogbizonytalanságot teremtene már csak azért sem kell tartani, mert a bűntettesek nagy tömege szabály szerint a vagyoni létminimumon alul állók köréből toborzódik.

Miként hajtassák be a helyesen megállapított pénzbüntetés? Az átváltoztatást egyértelmüleg helytelenítik. Seuffert felháborítónak mondja s a részletfizetési kedvezmény sikertelensége esetére a ledolgozást hozza javaslatba,8 de túlbuzgalmá1 Die Geldstrafe 1902. 16. (ellentétben régebbi nézetével, melyet a Preussische Jahrbücher 1888. évi folyamában tett közzé.)

2 Schmölder támpontúl 3000 márka évi jövedelmet állapítana meg

minimumként, de ez nem lényeges.

8 I. m. 77—78. Javaslata így hangzik:

«1. §. Pénzbüntetésre történt elitélés esetén, a bíróság 2—5 évben

állapíthatja meg a fizetésre szolgáló időhaladékot.

78