Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
74 kell bizonyítanunk, bogy a közös elzárásban nem csak felnőttek találhatók. A magánelzárás tehát ép oly kevéssé vihető keresztül, mint a hogy indokoltnak sem látszik. Ezért helyez súlyt Calker1 arra, hogy az állami felügyelet alatti nevelésben ne csak a beszámítás alá nem vonható fiatalkorúak részesüljenek, hanem a büntetésen felül a beszámíthatók is. A büntethetőségi korhatár felemelése mellett foglalt állást Liszten kívül Seuffert,1 2 3 Kahl,8 Heine,4 Aschaffenburg,5 Gennat és Sichart.6 Úgy a felemelés ellenzői, mint hívei a külföldi törvényekre és btk. javaslatokra hivatkoznak. Az előbbiek hivatkoznak arra, hogy a korhatár az angol jog szerint hét év, az olasz btk. szerint kilencz év, az osztrák, a bolgár, a dán btk., az orosz és a japán javaslat szerint tíz év, az utóbbiak reámutatnak, hogy a norvég btk. és a svájczi javaslat szerint 14, a svéd törvény szerint 15, a németalföldi 1901-es törvény szerint 18 év a korhatár. Kétségtelenül mindkét álláspont meríthet ebből erősséget, csak azt nem szabad felednünk, hogy az érettség foka a különböző országokban eltérő és hogy a korhatár felett állók sem esnek mindénütt azonos bánásmód alá. Azt a tételt azonban, hogy iskolásgyermekek nem valók a fogházba, a korhatár körül keletkezett vita hullámai nem érintik.7 Ha Kahl azt mondja,8 hogy a fiatalkoruakra kiszabott büntetést nevelő módszerrel kell végrehajtani, mert a büntetési és nevelési célok egymást nem zárják ki, úgy ez ellen alig lehet szót emelni, mert a fiatalkorúra kb. mindegy vájjon őt helyezzük-e a nevelőintézetbe vagy a fogházat alakítjuk át nevelőintézetté. A korhatár kérdésével jár a discernement kiküszöbölése, illetőleg pótlása. Hogy a büntethetőség feltétele ne pusztán a cselekmény büntetendő voltának felismerése, hanem a fiatal1 Verhandlungen II. 258. 2 I. ш. 34. 3 Csak az alsó korhatárra nézve. Verhandlungen III. 227. 1 I. h. 33. 5 Das Verbrechen 1902. 240. fi Bl. f. Gef. XXXVII. 58. és 102. 7 V. ö. Sichart: Blätter f. Gefk. XXXVII. 103. Verhandlungen III. 229. 7+
