Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
W------------------------------Tit korú erkölcsi érettsége legyen, az ma már a nem vitás kérdések közé tartozik. Seuffert a nemzetközi büntető-egyesület e követelését csak szabatosabb alakban fejezte ki,1 midőn a fiatalkorút csak az esetben mondja büntetendőnek, ha nem csak a jogi norma iránt volt belátása, hanem az ennek alapjául szolgáló erkölcsi szabály képzete is uralkodik benne. Ehhez járul, hogy az elitéit elérte légyen az erkölcsi fegyelmezettségnek azon fokát, melyen a törvény által befolyásolható, motiválható. Ha a motiválhatóság hiányzik, az elitéit felmentendő. A felmentés vagy a korhatáron alóli fiatalkorú büntetlenül hagyása természetesen azt jelenti, hogy az ily «bűntettessel» semmi se történjék, csak azt, hogy a fiatalkorúak kriminalitásának leküzdése elsősorban nem büntetőjogi feladat.1 2 3 A házi fegyelem, az iskolai fegyelem és a kényszernevelés együttesen kötelesek tehermentesíteni a büntető igazságszolgáltatást. A német polgári törvénykönyvvel kapcsolatos «Fürsorgeerziehungsgesetz» -ek az állami felügyelet alatti nevelést tudvalevőleg az összes 18 évet meg nem haladott, elhanyagolt, vagy az elzüllés veszélye által fenyegetett fiatalkorúakra kiterjesztették.8 Ma még csak a tényleg megromlott fiatalkorúak részesülnek megfelelő elbánásban s évekre lesz szükség, míg az intézmény azon a téren fog operálni, melyre szánták, t. i. a megelőzés terén, mert hisz évtizedek mulasztásai várnak orvoslásra. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy az említett törvények közül a legutolsó: a szász elsősorban a családi elhelyezésben látja a gondozó nevelés alkalmas eszközét,4 a mi talán el fogja oszlatni azt a bizalmatlanságot, melylyel európaszerte 1 Ein neues Strafgesetzbuch stb. 34—35. Hozzá csatlakozik Kaid is (Verhandlungen IH. 228.). 2 Kaid helyesen emelte ki (Verhandlungen III. i. h.), hogy csak az ad okot élesebb ellentétre, ha a nevelést a büntetés helyett hozzák javaslatba s hogy ennek elhárítására a kétféle rendszabály viszonyát szabatosan kell megállapítani. De hisz ép ez a nehézség! 3 L. bővebben Aschrott: Gesetz über die Fürsongeerziehung Minderjähriger vom 2. Juli 1900. (Berlin, 1901.1 c. munkája bevezetésében 115—58). 4 Dix • I. ni. 34. 75 75
