Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
67 nek el, az Ítéletben a büntetésen felül a rendőri hatósághoz utalhassa, mely 1 —15 évre dologházban helyezheti el.1 A dologház berendezésére nézve Calker szem előtt tartandónak véli, hogy a javításra irányuló remény itt se adassék fel, mert az egyéni kezelés már elveszettnek hitt elemeket is megmenthet a társadalom számára. Ép ezért a jobb és javuló egyének szabadabb munkáskoloniákban volnának elhelyezhetők és a feltételes szabdlábra helyezés megfelelően alkalmazható volna. Ezzel kapcsolatban a szabadlábra helyezetteknek tengerentúli gyarmatokban állami felügyelet melletti letelepítése is kívánatos. Calker javaslata Lisztével összevág abban, hogy a visszaeső lehetőleg hosszú időre vonatnék ki a társadalomból s látszólag csak az elnevezésben különbözik. Nézetünk szerint azonban e distinkció, melyet Calker büntetés és védelmi rendszabály között tesz, jobban megfelel a mai törvény szellemének, jobban képes a visszatartásnak a büntetésen uralkodó gondolatát a társadalom védelmének szükségletével összhangzásba hozni. Előttem Calker javaslata már csak azért is rokonszenves, mert lényegileg összevág azzal a tervezettel, melyet az igazságügyi m. kir. miniszter úr megbízásából a visszaesés szabályozása tárgyában három évvel ezelőtt készítettem.1 2 3 Tervezetem Calkeré- től csak abban tér el. hogy szerintem a visszaesésnél úgy az előző, mint az újabb deliktum súlya figyelembe jön a büntetés emelésére nézve s hogy a szokásos bűntettesekre alkalmazandó dologházi mellékbüntetést nem a közigazgatási hatóság, hanem a bíróság állapítja meg, a mit a személyes szabadság biztosítása szempontjából tartottam elkerülhetetlennek. Mindkét tervezetnek lényege azonban a motívum azonosságának követelménye a visszaesés feltételeként. Szerkezetében azonos szellemű Seuffert javaslata is,8 mely a visszaesési kérdés helyes megoldásának előfeltételéül a legalitási elv áttörését, a feltételes elitélés behozatalát, a magánelzárás kiterjedtebb alkalmazását s első 1 Verhandlungen des XXVI. d. Jnristentages II. 261. 2 Vélemény és tervezet a büntetőjogi visszaesés szabályozása tárgyában. Budapest 1900. 1—55. és magyar kodifikáció II. évf. 127 és 165. 3 Ein neues Strgb. f. D. 78—80. 67 5*
