Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

hitelesítő bélyegét. A határozat* leglényegesebb III. pontja a következő:

«A revízió tartalmában a német jogászgyülés oly módon vesz részt, hogy mindenekelőtt azokban a kérdésekben igyekszik megállapodásra jutni, melyek központi helyzetüknél vagy elvi jelentőségüknél fogva a büntetőjogi reform leglényesebb problémái. Ezekhez legalább és szükségképen a következők tartoznak: 1. a fiatalkorúakkal; 2. a szellemileg csekélyebb értéküekkel; 3. a visszaeséssel, a szokás és iparszerű bűntettesekkel követendő büntetőjogi bánásmód; 4. a büntetés kimérése kapcsolatban a kisérlettel; 5. a büntetési rendszer ideértve a javító és védelmi rendszabályokat; 6. a büntetés végrehajtása beleértve a feltételes elitélés és megkegyelmezés újabb megbirálását; 7. a bűnösséget kizáró okok különösen a jogellenesség hiánya és a végszükség.»

Minthogy úgy a különbizottság kiküldését czélzó indítvány, valamint az a javaslat is mellőztetett, hogy a következő jogászgyülés kizárólag a Btk. revíziójának szenteltessék, a XXVII. jogászgyülésre e munkaprogramra első két pontját tűzték ki. Tekintve, hogy a német jogászgyülés két sőt esetleg csak három évenként ül össze s így a jogászgyülésnek a revízióban való részvételére nézve a fentebbi határozatban eddige lé (csak a Btk. általános részére nézve) megállapított munkaprogrammja körülbelül 10—12 évre szól, legalább is humoros jellegűnek látszik a határozat első pontja, mely szerint «az 1871 máj. 15-iki német Btk. revisiója a birodalmi törvényhozás sürgős feladata». Ha tehát a jogászgyülés a revíziót évtizedekre tervezi, vájjon mennyi időre volna szükség, ha a revízió Liszt javaslatai** alapján indulna?

* Teljes szövegét 1. Verhandlungen III. 601—602.

** У. ö. 33. old.

4 á

42