Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
III. A büntetési rendszer. Az okok közt, melyek a német btk. revízióját a tudomány és a törvényhozás napirendjére tűzték, első sorban a büntetési rendszer hatálytalansága szerepel. E hatálytalanságról nemcsak a nemzetközi büntető egyesület német csoportjának elméleti szakemberei tesznek tanúságot, hanem a börtönügy képviselői is,* kik közt első helyen említendő Krohne, a német birodalom börtön- ügyének, ha nem is hivatalos, de tényleges szellemi vezetője, ki, miként tankönyvéből, ép úgy mint a szabadságvesztésbüntetés egységes végrehajtása tárgyában 1897-ben kibocsátott birodalmi rendeletből,** melynek nagyrészt s az 1902 októberben kiadott porosz börtönrendtartásból, melynek egyedüli szerzője volt, kitűnik, a magánelzárási rendszernek fanatikus híve. Krohne szerint tehát a büntetés czéljat. i. a társadalom életérdekeinek biztosítása, legjobban a magánzárkarendszer következetes végrehajtása által érhető el. Még pedig «parum est improbos coercere pcena, nisi probos efficias disciplina.» Úgy a renitens akaraterő megtörése mint a nevelés megkívánja az egyénie- sítést, melynek ismét egyedüli eszköze a magánzárka. Csak a magánzárkában ébred az elitéit kellő öntudatra, hogy szabadságát elvesztette, hogy minden ellenszegülés a társadalmi rend ellen, melyet itt a börtönszabályzat képvisel, hiábavaló, csakis itt részesítheti a börtöntisztviselő az elitéltet kellő bánásmódban, a mennyiben a makacs megátalkodott gonosztevővel szem* A német börtöntisztviselők egyesülete 1903 junius havában Stuttgartban tartandó kongresszusára tűzte ki a kérdést, vájjon a mai büntetési rendszer a börtöntisztviselők gyakorlati tapasztalatai szerint megfelelő-e s nemleges válasz esetén a szerzett tapasztalatok alapján minő javaslatok tehetők egy új rendszer tekintetében ? ** Lenyomatva Zeitschrift f. die ges. Strw. XVIII. 400—406. 43
