Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
36 megtisztítására irányulnak, másodsorban a büntetéssel való takarékosabb bánásmódot hangsúlyozzák s kétségkívül mindkét irányban figyelemreméltók. így helyesen kifogásolja,1 hogy a btk. a fiatal korral érdemben egyenlő értékű fejlődési visszamaradottságot s degenerativ tüneteket nem emelte törvényes enyhítő körülményekké. (Ez talán inkább a pszichopatológiai kutatások újabb fejleményeinek tulajdonítható, molyról 1870, ill. 1851-ben még alig tudtak valamit.) Teljesen egyetértünk vele abban is, hogy a btk. a vagyon védelmének helytelenül enged túlsúlyt a személy és az eszményi jogtárgyak védelmével szemben,1 2 3 hogy a visszaesést, az ipar-, szokás- és üzletszerűséget csak ötletszerű önkénynyel részesíti figyelemben, hogy a jogellenesség kritériumának túlzott jelentőséget tulajdonít (így különösen a relativitás hiányánál a jogos védelemben, a Nöthigungnál tekintet nélkül a kényszer hasznosságára vagy károsságára), hogy a tulajdon fogalmát a vagyoni deliktumoknál túlságosan formalisztikusan kezeli stb. Mindezek igen értékes •— bár nagyrészt épen nem eredeti — megjegyzések, melyek alapján a revízió lehetséges, ha nem is lesz talán «eine höchst umfassende» s nem is nyit meg széles perspektívákat, nagy és áldásos czélokat miként Wach állítja,8 egyben azonban kétségtelenné teszik, hogy Wachnak esze ágában sincs új btk. alkotását javaslatba hozni. Ha az említettekhez hozzávesszük még Wittich-nek javaslatait,4 melyek főleg arra irányulnak, hogy a btk. különös részéből a kánonjogi reminiszcenciák kiküszöböltessenek, Medern tervezetét,5 mely mint látni fogjuk, a büntetési rendszer épen nem mélyreható módosítását czélozza, úgy kétségtelen1 Die krimin. Schulen und die Strafrechtsreform 26. 2 Ugyanezt hangsúlyozza W. Heine is: «Das Bechtsgefühl unserer Zeit erträgt es nicht, dass ein bischen Geld und Gut höher geschätzt wird, als die Existenz selbst eines minderwertigen Individuums». Socialist. Monats-Hefte 1903. évf. I. 31. 3 I. m. 22. és 29. 4 Beform des Stafrechts und der Strafrechtspflege. Hamburg, 1901 ; Köhler (26. lapon i. m.) a btk. különös részét illetőleg csak a már felmerült javaslatokat állítja mozaikszerűen össze. 5 Kevision des Strafrechts I. Hannover, 1900. 36
