Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
34 kódexbe át kell venni s legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes tényálladékok a joggyakorlat által felvetett vitapontokhoz kepest szabatosabban elliatároltassanak, egyes fogalmak újjáalkottassanak.1 «Aber in der Hauptsache wird man den alten Stoff brauchen können» - mondja Seuffert, nemcsak a btk.-et, hanem az ú. n. melléktörvényeket illetőleg is. Utóbbiakra vonatkozólag azonban a büntető rendelkezések lehető korlátozását hozza javaslatba. Különösen érdekes ez az uzsora-törvény tekintetében, melynek büntető szankciói a gyakorlatban teljesen hatálytalanoknak mutatkoztak 1 2 s ugyanez áll a tisztességtelen versenyre nézve,3 mely a magánjogi represszió szigorú kezelésével (pl. Francziaország) sokkal sikeresebben szorítható vissza. Ennek megállapitása, valamint e büntető rendelkezéseknek politikai és gazdasági pártok pressziójában gyökerező eredete reánk nézve kétszeresen tanuságos, mert a mi ú. n. papiros-agráriusaink, noha látszólag a nemzeties törvényhozás színeibe öltöztetik javaslataikat, érdemben csak a német törvények átültetését sürgetik a nélkül, hogy politikai lelkesedésük hevében e törvények eredményeinek vizsgálatával is foglalkoznának. A jelenlegi törvényanyagnak teljes felhasználásával kívánja végül Seuffert a kihágásoknak külön kódexbe foglalását, viszont a megrostálandó melléktörvényekből a bűntetti és vét- ségi tényálladékoknak átvitelét a megalkotandó büntető törvénykönyvbe.4 Hasonlókép a jelen btk.-ből indul ki Van Calker, a ki, mint látni fogjuk, a büntetési rendszert az elzárás kivételével egészen fentartja s csak kiegészíteni kívánja a közveszélyű 1 így pl. szükségesnek látszik az okirat fogalmának körülírása (erre utalt már Bülow is D. J. Z. 1902. évf. 411.), melynek vitásságát a gyakorlatnak ép oly kevéssé sikerült megoldania, mint az elméletnek, a becsületsértés defmitioja, a grober Unfug körülhatárolása, melynek értelmezésében a német judicatura valóságos grober Unfuggal jár el stb. 2 Míg 1882-ben 98 egyént ítéltek el uzsora miatt, már 1899-ben csak 31 egyént, ellenben 59-et mentettek fel. Valóban nevetséges szám a német pezsgő üzleti életnek ama számtalan ügyletével szemben, melyek uzsorajellege nagyitóüveg nélkül is felismerhető. 3 Tisztességtelen verseny miatt 1897-ben 79, 1898-ban 67, 1899- ben már csak 59 egyént ítéltek el. 4 I. m. 21—27. 84
