Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
tételez fel,1 mely még egy nemzet jogászaiból is hiányzik. Ha Liszt azáltal, hogy a nagy gyűjteményes munkájában kitűzött nemzetközi czélt в ennek eszközeit a német btk. czéljaira értékesíti1 2 az elvi ellentétek Scylláját és Charibdis-ét óhajtja megkerülni, úgy azt hiszem törekvése hajótörést fog szenvedni, mert aligha minden ellenfele oly gyanútlan, mint Gerland,3 hogy a nemzetköziségnek német nemzeti alakban jelentkező4 czukrával édesített anti-klasszikus «mérgét» meg ne érezze. E két alap, melyet Liszt a revízió kiindulópontjául megjelöl, arra látszik utalni, hogy voltakép nem a mai német btk. revíziójával, hanem gyökereiben új kódex alkotásával van dolgunk, melyre nézve Liszt hallgatagon Voltaire ismeretes utasítását követi: Voulez-vous avoir de bonnes lots? bráler les vótres et faites-en de nouvelles. Liszt t. i. úgy jogászgyűlési véleményében, mint utóbb említett: «Zur Vorbereitung des Strafgesetzentwurfes» czímü dolgozatában egy szóval sem említi, hogy a revízióban minő szerepet játszók a ma érvényben álló törvény s hogy miként lenne értékesítendő a Beichsge- richtnek e törvény alapján kifejlődött judikaturája? Liszt e tabula-rasa politikájának hiányát egészíti ki Seuff'ert,5 midőn a tételes jog revíziójának alapelvéül azt az ismeretes szabályt állítja fel, hogy valamely cselekmény csak akkor legyen büntetendő, «wenn man ohne Strafen nicht airskommen kann», vagyis, hogy a büntetés, miként mondani szokás, csak mint ultioni ratio legum nyerjen alkalmazást. Seuffert tehát Lammasch-sal ellentétben, ki az osztrák urak- háza 1902 május 31-iki ülésében az osztrák btk. kiegészítésének szükségességét hangsúlyozta, mely vérfelfrissítés az immáron századik életévét elért osztrák törvényben egészen helyénvaló is, — a büntető határozmányok megrostálását tűzte ki a revízió czéljául. Ezzel azonban nem ellentétes, hogy a mai német btk. különös részének túlnyomó többségét az új 1 Zitelmann: Die Möglichkeit eines Weltreehts. Wien, 1888. 5. 2 Denkschrift 84. 3 Gerichtssaal LXII. 155. 4 A mi valóságos comble des délices, kb. mint a deutsche Jung- fraunak a Lieutenant mint Schlagsahne. 5 Ein neues Strafgesetzb. f. Deutschland 16—27. 33 3 зз
