Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
32 tek közül a német btk. revisiójának ahhoz kell csatlakoznia, mely legislativ túlsiílyban van, minthogy az új törvényt új eszmékkel kell megtölteni, mert különben már születésekor senilis vonásokat tüntetne fel. Az összehasonlitó jogtudomány - nek ilyetén értékesítése Lisztnél nem egészen új gondolat. Már 1894-ben felállította1 Liszt a tételt, hogy az összehasonlító büntetőjog első sorban a kriminálpolitika követeléseivel számot vető jövő törvényhozás egységes alapgondolatának szolgálatában álljon. Deákkor egész más czél lebegett Liszt szeme előtt: a büntetendő cselekményről szóló általános tanoknak (a cselekvés, a beszámíthatóság, a szándék, a gondatlanság stb.) a mindenkori tételes jogtól független kiépítése, a nemzeti jogokból merítő, de azok felett álló nemzetközi büntetőjogtudomány. Ha a kulturnépek egységes világjogának a háttérben lebegő ideálja, melyet Liszt ilykép a büntetőjogra alkalmazni óhajt, a nemzetközi érintkezések szálainak sűrűsödésével mindinkább közeledik is a szilárd alaphoz, azt a czélt, melyet Liszt első sorban kitűzött, hogy t. i. az összehasonlító jogból egységes büntetőpolitikai új alapgondolatot merítsünk, alig lehet elérni. Már Eichard Schmidt,1 2 3 4 majd Birkmeyer8 az összes európai kódexek ad hoc történt megvizsgálása alapján megállapították, hogy az európai büntetőjog még szilárdul áll a megtorlási elv alapján, melyről nincs átvezető híd a sociologikus alapgondo- latu büntetőjoghoz, úgy hogy az összehasonlító jog segélyével, ha az 1902 iki norvég kódextől és a svájczi javaslattól eltekintünk, ép ellenkező eredményre jutunk, mint a minőt Liszt elérni remélt. A második czél — a nemzetközi általános tanok tudományos felállítása — kétségkívül nem ütközik ugyan a nemzeti jog exigentiájába,1 de megvalósítását kizárja a büntetőjogi iskolák ellentéte,5 mert ha a bűntett és a büntetés elvont fogalmai szükségkép nemzetköziek is, a kapcsolatos problémák egységes megítélése egységes jogi gondolkodást 1 Die Strafgesetzgebung der Gegenwart. I. к. bev. XXI. 2 Die Aufgaben der Strafrechtspflege 311. 3 Zeitschrift XVI. 119—126. 4 Igen jó példa erre Liepmann kitűnő könyve (Einleitung in die Strafrechtswissenschaft 1900.), mely független a tételes jogi alaptól. 5 Birkmeyer i. h. 322. 82
