Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
31 csosodik ki. hogy az idegen kódexek mintaképül szolgálhatnak a törvényhozási technikának, s itt első sorban azokról van szó. a melyek már okultak a német btk. hibáin s hogy bő anyagot szolgáltatnak a büntetőjogilag megvédendő jogtárgyak rendszerének kiépítéséhez, valamint az e jogtárgyak ellen irányuló támadási módok szabatos körülírásához. Az összehasonlító jogtudomány ily irányú értékesítése ellen egyébként még a külföldi jogok felhasználásának elvi ellenzői sem s legfeljebb azok tiltakoznak, kik ignorantia folytán vagy kényelmi tekintetekből hangsúlyozzák a nemzeti tudományos zártkörűséget. Sokkal vitásabb azonban, hogy az összehasonlító jogtudomány érdemleges adataiból mi használtassák fel s a külföldi jog az új kódex megalkotásánál tartalmilag miként érté- kesítessék ? A praemissa, melyből Liszt válaszában kiindul, hogy t. i. a társadalmi élet fejlődése a kulturnépeknél egységes irányban halad, nem egészen kifogástalan. Épen a Liszt által említett példa, hogy t. i. az állam miként viselkedjék a kapi- talistikus nagyipar s az ezzel szembeálló ipari proletariátussal szemben, az ellenkezőről győz meg. Ha egy pillantást vetünk abba a nagy gonddal készített kimutatásba, melyben Szabó Ervin a lefolyt óv socialistikus törekvéseiről beszámol,1 nyomban látni fogjuk, hogy óriási ellentétek választják el az egyes államoknak a sociális kérdésben elfoglalt álláspontját. Kétségtelen, hogy egyes társadalmi s különösen gazdasági jelenségek, pl. a tisztességtelen verseny, a kartellek és trustök, a találmányokkal, a termelési formákkal űzött visszaélések minden kul- turállamban felmerülnek, csakhogy más és más társadalmi ■alzaton, más és más feltételek s körülmények között, úgy hogy ehhez képest nem lehet egységes a jogi szabályozás sem. Ugyanez áll a szellemi élet evolutiójára. Liszt szerint az összehasonlító jog feladata annak megállapítása, hogy a kulturnépeknél a megtorlás régi gondolata az uralkodó-e, vagy a gyönge egyén megjavításának s a társadalom védelmének gondolata tör-e elő. mely' az állam javát mindinkább határozottabban emeli a bűntettes egyéni szabadsága fölé.1 2 Az ellenté1 Huszadik Század 1903. évf. jan. sz. 2 Festschrift 77. 31
