Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
alkalmi bűntettesek, kiknél a delictum elkövetése egyéniségüktől idegen jelenség, a második fokot a szokásos bűntettesek foglalják el, kiknél a bűncselekmény elkövetését akadályozó képzetek egyáltalán hiányoznak vagy csak csekély érzelmi nyomatékuak. Az intensitás további fokozását mutatják az iparszerű bűntettek, melyeknél az elkövetésre indító motívumok magas értékét az állandó keresetforrás czélja kölcsönzi, végül az emberi rend legveszedelmesebb ellenségei azok a bűntettesek, kikben a bűntett elkövetése kéj érzetet ébreszt. Az eredmény, melyre Calker ekkép jut,1 az, hogy mig egyrészt a bűnös érzületnek figyelembevétele a büntetés nemének és mértékének megállapításánál a megtorlás gondolata mélyebb felfogásának és következetesebb keresztülvitelének teljesen megfelel, addig másrészt a tárgyi elemre, mely önálló értékű1 2 s melynek symptomatikus jelentősége ezenkívül abban áll, hogy belőle a tettes lelkiállapotára vissza lehet következtetni, épúgy súly helyezendő, mint a bűnös érzületre. Calker e szépen kigondolt elméleti equilibriumának csak az a kis hibája van, mint a repülőgépeknek szokott lenni, melyeknek minden egyes része nagy szabatossággal működik s midőn a részeket összeállítják, azok kitűnő mértani pontossággal egybe is illenek, csak épen repülni nem lehet a géppel. Ha ugyanis — a mi elég könnyen elképzelhető — a cselekmény az objectiv súly skálájának első foka viszont a bűntettesi energia skálájának harmadik foka alá esik, vagy kevésbbé elvontan szólva, ha pl. az üzletszerű tolvaj egy gyufaskatulyát lop, akkor, minthogy a két elemnek egyenlő súly tulajdonítandó, csak épen az iránt hagy bennünket kétségben Calker elmélete, hogy a tettest néhány napi fogházra vagy nehány évi fegy- liázra itéljük-e? Hogy Calkernek ez egyezségi javaslata a gyakorlati kivitelnél ép úgy csődöt mond, mint Liszt terve, arról a büntetési rendszerrel kapcsolatban tárgyalandó indítványai nyújthatnak bizonyságot. Mielőtt még Calker egyezségi ajánlata, melyet olajnak szánt a hullámzó elméleti tengerre, megjelent volna, Birk1 I. h. 248. 2 У. ö. 17—18 oldal. 19 19 2*
