Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
20 meyer rideg visszautasításának hatása alatt nyilatkozott meg 1 Seuffert, a bonni egyetemnek nagytekintélyű tanára, kinek azóta történt elhunyta a német criminál-politikai irányt nagy erősségétől fosztotta meg. Seuffert, kinek becsületére válik, hogy alig egy év előtt tett nyilatkozataival1 2 3 önmaga állt szembe, midőn látta, hogy a btk. revisiójának gyakorlativá válása minden német criminalista közreműködését megkívánja, épen nem békeapostolként szállt síkra, hanem valóságos harczi riadót fújt meg a megtorlás híveivel szemben. Elismerte ugyan, hogy a büntetés összetes czéljai közt az elijesztés megvalósítása érdekében a megtorlás nem nélkülözhető,8 hogy a vissza- torlás mint egységes tény megnyugvással tölti el,4 de egyben bátran kimondja, hogy a megtorlás a büntetés meghatározásának alkalmatlan eszköze, mert általa a kiegyenlítő igazságosság el nem érhető. Ha Seuffert ez alatt azt is értené, hogy a megtorlás nem alkalmas eszköz a bűntett activ és passiv szereplői közt megbillent jogi egyensúly helyreállítására oly értelemben, hogy malum általában malummal viszonoztatik, úgy túllőne a czélon,5 * * de az a tétele, hogy a megtorlás mint 1 Ein neues Strafgesetzbuch für Deutschland. München 1902. (Különösen 3—13. old.) 2 L. fent 9—11 old. 3 Az elijesztés megtorlás nélkül következetesen ahhoz a válaszhoz vezet, melyet Wallenstein adott az ártatlanságára esküdöző katonának: So hänge man dich unschuldig, um so gewisser wird der schuldige zittern» (Schiller: Geschichte des dreissigjährigen Krieges), vagy Burnet angol bírónak az elitéit tolvajhoz intézett szavaira: «Man thou art not to be hanged tor stearling a horse, but that horses may not be stolen». Binding Grundriss 6. kiad. 178. 1. 4 I, m. 8. «Unverhohlen bekenne ich sodann, dass mich ein Gefühl der Befriedigung und Beruhigung überkömmt, wenn ich lese oder höre, das ein Mörder, ein Räuber, ein Fälscher oder Einbrecher gefasst worden ... Es ist das Gefühl, dass Ordnuug im Lande ist. Mich bedünkt, dass ich da bei einem Punkte angelangt bin, wo die Verständigung zwishen cler Vergeltungslehre und der Straferfalinings- wissenschaft eiwetzen kann. 5 Annál is inkább, mert szerinte is érzési kérdés, vájjon a büntetés mint megtorlás kielégít-e valakit (Wenn andere versichern dass sie es mit Befriedigung erfüllt, wenn sie das Haupt des Mörders in den Sack fallen sehen, so muss ich ihnen glauben). Már pedig kétségtelen, 20
