Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]

47 Ítélet ellen nincs felebbezésnek, hanem csak semmiségi panasz­nak helye ? Az esetek jó részében csak ennyit, vagy legföljebb még azt a megjegyzést szoktuk hallani, hogy «semmiségi panaszt lehet bejelenteni azért, mert az a mit ön elkövetett nem bűncselek­mény, vagy mert ön magasnak tartja a büntetést stb», minek folytán, ha a vádlott utóbbi okból jelenti be a semmiségi pa­naszt, a mint az p. o. a Büntető Jog Tára XLL kötet 156. és 309-ik lapon közölt érdekes esetben is történt, a Curia nem veszi tekintetbe a bejelentett semmiségi panaszt, mert az ártatlanságra való tekintettel bejelentett semmiségi panasz nem a 385. §. 1. a) pontja ; az enyhítő körülmény pedig, mely­nek figyelmen kívül hagyására a semmiségi panasz — bejelen­tési jog alapíttatott, közelebbről, megjelölve nincsen! Szóval az ilyen kitanítás hatályát, jogi következményeit tekintve, nem is kitanítás. Hát akkor milyen legyen ? Kettős. Figyelmeztesse a vádlottat arra, hogy csak kellő okadatolással bejelentett semmiségi panasz vezet föltétlenül a czélhoz, de figyelmeztesse a vádlottat a mindenkori körülmé­nyekhez képest, azaz a vádlónak az ítéletben való megnyug­vása esetén, arra is, hogy büntetése már fel nem emelhető. (387. §. 3. bek.) Ezen utóbbira való figyelmeztetési kötelezettség a felvilá­gosítás szó értelméből is következik, de első sorban és főleg a jogegyenlőség elvéből. Nem szabad tűrni, hogy a védő kísé­retében megjelent vádlott helyzete előnyösebb legyen a vádló megnyugvásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetés foly­tán, mint azé, ki ■— rendszerint szorult anyagi helyzetére tekintettel — védő nélkül védekezik. Ennek daczára az igazságügyi kormánynál a kegyelmi kér­vények előadói tudnak esetről, melyben a főtárgyalási elnök minden ok nélkül visszautasította a vádlottnak teljesen per­rend- és szabályszerűen bejelentett perorvoslatát, természete­sen nem figyelmeztetve őt arra, a mire a legtöbb bíróságnál még a védőügyvédet is figyelmeztetni szokták, hogy t. i. a visszautasító-végzés ellen külön perorvoslati jogot biztosít ré­szére a törvény, de arra esetet, hogy felvilágosították volna a 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom