Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]
47 Ítélet ellen nincs felebbezésnek, hanem csak semmiségi panasznak helye ? Az esetek jó részében csak ennyit, vagy legföljebb még azt a megjegyzést szoktuk hallani, hogy «semmiségi panaszt lehet bejelenteni azért, mert az a mit ön elkövetett nem bűncselekmény, vagy mert ön magasnak tartja a büntetést stb», minek folytán, ha a vádlott utóbbi okból jelenti be a semmiségi panaszt, a mint az p. o. a Büntető Jog Tára XLL kötet 156. és 309-ik lapon közölt érdekes esetben is történt, a Curia nem veszi tekintetbe a bejelentett semmiségi panaszt, mert az ártatlanságra való tekintettel bejelentett semmiségi panasz nem a 385. §. 1. a) pontja ; az enyhítő körülmény pedig, melynek figyelmen kívül hagyására a semmiségi panasz — bejelentési jog alapíttatott, közelebbről, megjelölve nincsen! Szóval az ilyen kitanítás hatályát, jogi következményeit tekintve, nem is kitanítás. Hát akkor milyen legyen ? Kettős. Figyelmeztesse a vádlottat arra, hogy csak kellő okadatolással bejelentett semmiségi panasz vezet föltétlenül a czélhoz, de figyelmeztesse a vádlottat a mindenkori körülményekhez képest, azaz a vádlónak az ítéletben való megnyugvása esetén, arra is, hogy büntetése már fel nem emelhető. (387. §. 3. bek.) Ezen utóbbira való figyelmeztetési kötelezettség a felvilágosítás szó értelméből is következik, de első sorban és főleg a jogegyenlőség elvéből. Nem szabad tűrni, hogy a védő kíséretében megjelent vádlott helyzete előnyösebb legyen a vádló megnyugvásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetés folytán, mint azé, ki ■— rendszerint szorult anyagi helyzetére tekintettel — védő nélkül védekezik. Ennek daczára az igazságügyi kormánynál a kegyelmi kérvények előadói tudnak esetről, melyben a főtárgyalási elnök minden ok nélkül visszautasította a vádlottnak teljesen perrend- és szabályszerűen bejelentett perorvoslatát, természetesen nem figyelmeztetve őt arra, a mire a legtöbb bíróságnál még a védőügyvédet is figyelmeztetni szokták, hogy t. i. a visszautasító-végzés ellen külön perorvoslati jogot biztosít részére a törvény, de arra esetet, hogy felvilágosították volna a 179
