Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Lukács Hugó: A korlátozott beszámíthatóságról [220., 1903]
Dr. Salgó Jakab: T. uraim! Midőn a múlt alkalommal ugyanerről a thémáról bátorkodtam beszélni, iparkodtam az orvos és a jogász hatáskörét egymástól különválasztani. Meggyőződésem az volt és most is az, hogy a két hatáskör egybeolvadása sem az egyik, sem a másik félre — s még kevésbbé az ügyre nézve — üdvös nem lehet. Nem lehet üdvös az, ha az orvos jogi fejtegetésekbe bocsátkozik és jogi Ítéletet mond, valamint hogy nem lehet üdvös és eredményes az, ha a jogász orvosi dolgokba avatkozik. Én tehát előadásom czéljául azt tűztem ki, hogy a két hatáskört egymástól lehetőleg külön válaszszam, és tulajdonképen a csökkent beszámíthatóság kérdésének lényegébe talán nem is bocsátkoztam és pedig azért nem, mert hiszen kifejtettem, hogy nem tartom lehetségesnek, hogy az orvos tanulmányainak tárgya és tanulmányainak iránya mellett erre a kérdésre olyan választ, felvilágosítást és véleményt mondhasson, a mely a praxisban helyét megállhatná. — Eátértem a csökkent beszámíthatóság burkolt fogalmára, az akarat szabad elhatározási képességének fogalmára is és iparkodtam kimutatni, hogy tulajdonképen ezek sem olyan fogalmak, a melyek tárgyalása, megvitatása, megvizsgálása orvosi módszerrel megközelíthetők volnának. Lukács Hugó dr. t. kolléga úr is úgy találta, hogy az akarat szabad elhatározási képessége vagy általában az akaratbeli elhatározási képesség tényleg nem orvosi fogalom és ennek helyébe a cselekvés fogalmát tette, azon felfogásban lévén, hogy a cselekvés, mint az emberi szervezetnek egyik megnyilatkozása az orvosok részéről könnyebben hozzáférhető, és ki is mutatta, vagy mondjuk: iparkodott kimutatni, hogy a Ш
