Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]

I. Polgári törvénykönyvünk tervezete az egyesületekre vonatkozó szabályozásában különbséget tesz az egyesületi közjog és az egyesületi magánjog közt és csak az utóbbit vonja szabályozása körébe. Ez az eljárás megfelel több újabbkori egyesületi jogi törvénynek; így különösen az 1868. évi szász törvény a jogi személyekről, az 1869. évi bajor törvény az egyesületek magánjogi viszonyairól és főleg a német birodalmi polgári törvénykönyv is csupán az egyesületi magánjog szabályozására szorítkozik. Mai előadásom szintén csak az egyesületi jognak erre a részére terjed ki; mielőtt azonban ezen magánjogi egyesületi jog alapkérdéseinek fejtegetésére térhetnék át, tisztáznunk kell e különböztetés jelentőségét és e ezél- ból egy futó pillantást kell vetnünk arra, hogy az állam általában minő különböző czélok elérése végett, minő különböző irányokban foglalkozik az egyesületi élet szabályozásával?

Előre kell bocsátanom, hogy az egyesületek fogalma úgy a mint az az újabb törvényhozásokban jelentkezik, szűkebb, mint az azelőtt szokásos testület fogalma. Ha a testület elnevezést általában mindennemű személyösszességre alkalmazzuk, a mely az állami életen belül önálló egységként lép fel: úgy az egyesületeket, mint szabadon alakuló magántestületeket kell szembeállítanunk a kényszertestületekkel. E kényszertestületek fogalma alá kell vonnunk egyfelől a köztestületeket, vagyis azon személyösszességeket, a melyeket az állam hatósági jogkörrel szervez (ide tartoznak az általános önkormányzat szervein kívül a hivatásos önkormányzat testületéi is. a különböző kamarák, ipartestületek stb.; valamint az egyházak s a magukban véve hatósági teendőkkel el nem látott, de az egyházak hatósági szervezetébe beillesztett congregátiók is);

T. teljes-ülés!

1*

97