Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
másfelől a kényszerűen alakuló magántestületeket, a melyek egy bizonyos gazdasági érdekcsoport tagjait azon gazdasági ág sikeres művelése végett olyképen vonják közösségbe, hogy vagy az egész érdekcsoportot kényszerítőleg foglalják össze pl. a betegsegélyző pénztárak, vagy bizonyos majorizálást engednek a kisebbség felett, pl. az ármentesítő társulatok, vagy végűi a szabadon alakuló testületet fennállásában kényszerrel biztosítják olyképen, hogy a tagságot valamely ingatlan tulajdonával egyesítik vagyis reáltagságot állapítanak meg, pl. az önkéntesen alakuló közérdekű öntözőcsatorna-társaságok (1900: XXX. t.-cz. 5., 9. §.). Mindezeket a testületeket a kényszer mozzanata lényegesen megkülönbözteti a szabadon alakuló testületektől. S noha el kell ismernünk, hogy a Beseler alapította germánjogi Genossenschaftstheorie, a melyet Gierke oly óriási apparátussal mélyített ki, a testületek közös jogviszonyainak kiderítésével nagy szolgálatot tett is a tudománynak: mégis a testületek e kétféle csoportja közös törvényhozási szabályozásra nem alkalmas. A kényszertestületekkel szemben az egyesületek, mint a szabad társulás nyilvánulásai, azt a formát jelentik, a melyben a társadalom a közösségi érdekeket az állam által absor- beált terjedelmen túlmenőleg megvalósítja. Ez által válnak az egyesületek a társadalmi élet fontos szerveivé, mint Stein Lőrincz, a ki ma is, majd negyven évvel egyesületi jogi könyvének* ** megírása után, e tanok egyik legnagyobb theoretikusa, nevezi: Organe der freien Selbstverwaltung, s ugyancsak másfelől a társadalmi élet átalakulásának, az uralomra törő új társadalomnak úttörőivé, úgy hogy méltán mondhatta róluk egyik kiváló publiczistánk,Lukács Móricz már 1847-ben «Hitem az, hogy az egyesületi jogban termékeny magva rejlik egy új és a mostaninál jobb társadalmi rendszernek, a mely közvetlenül az ügyefogyottak érdekeit a hatalmasok önkényétől s közvetve * Dr. Lorenz Stein (Die Verwaltungslehre, I. Theil 3. Abtlieilung) Die vollziehende Gewalt, Dritter Theil: Das System des Vereinswesens und des Vereinsrechts. II. kiadás Stuttgart, 1869. 25. 1. ** Ellenőr, politikai zsebkönyv, a pesti ellenzéki kör megbízásából szerkeszti Bajza, 1847. 134. 1. 98
