Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
92 Hogy pedig mit kell értenünk a BP. ezen szavai alatt: aha a különválasztás lehetséges, részben megsemmisíti és a törvénynek megfelelő itétetet hoz», egész világossá teszi azon körülmény, hogy a semmiségi panaszról szóló 437. és a feleb- bezésről szóló 422. §. szóról-szóra ugyanazon szöveget foglalja magában. Vagyis a törvény a Curia feladatát ugyanazon szavakkal írja körül, mint a kir. tábláét. Ha a törvény a Curia jogkörét ezen esetben szükebbre akarta volna szorítani, nem ismételte volna a felebbezésnél használt szavakat. Azt hiszem, hogy érvelésem, de különösen ezen zárópont, teljesen megalapítja mindkét tételemet. Először, hogy a két jogorvoslat azonos jellegű, másodszor, hogy a Curia — semmiféle közbeeső büntetési tétel kizárásával — az anyagi igazság értelmében hozza meg Ítéletét. (Helyeslés.) Még csak az esküdtszék kérdéséről és az e feletti vitáról akarok pár szóval megemlékezni. (Halljuk! Halljuk!) Az esküdtszéki bíráskodás sajátos jellegéről, gyengeségéről, másrészt erejéről szólottám bevezető előadásomban; itt csak az intézmény állását kívánom szemügyre venni. Jelenleg mindenki üldözi az esküdtszéket. Hogy csak egyet említsek: Németországban az esküdtszéknek barátja többé nincs. Sajátszerü, hogy épen a franczia forradalomnak e legdemokratikusabb intézményét támadják oly vehemens módon. Meglehet különben, hogy épen ezért, mert nekik nagyon is demokratikus. Az esküdtszék üldözésében az absolut uralom úttörőivel karöltve járnak a természettudományi irányzat hívei. Ezek is segítenek gyöngíteni azon intézményt, a mely tulajdonképen előmozdítja az állami életnek azt az átalakulását, a melyet ők akarnak. Az esküdtszék bir ugyanis legtöbb érzékkel az állami élet fejlődésének szükségessége iránt; mindenesetre sokkal nagyobb érzékkel, mint a hivatalnok-biró. Azt merném mondani, hogy a természettudományi irányzat hívei az esküdtszék üldözésével maguk alatt vágják a fát. Erősítik azt a hatalmi rendszert, a mely ellenük fegyverkezik fel. '41 & : A jelen vitában is azt tapasztaltuk, hogy erről az oldalról intéztetett a legerősebb roham az esküdtszék ellen. Dr. Schächter 9»
