Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
81 baj történt. Az egészségünk minden esetre Isten kezében van; ha megbetegszünk, akkor természetesen nem tudunk dolgozni, de az egészségünk, gonbolom, még hála Istennek egy darabig kitart. (Helyeslés és éljenzés.) (Jan. 17.) Rózsa Vilmos dr.: T. telj es-ülés! A most folyó vitának és az elhangzott előadásoknak tárgya: «a büntető perrendtartás a gyakorlatban». Méltóztas- sék tehát megengedni, hogy én egy tisztán gyakorlati, sőt majdnem technikai kérdésnek nagy fontosságára és horderejűre rámutathassak. Tudjuk, hogy az új BP. leggyökeresebb, legéletbevágóbb intézménye, legfontosabb újítása az esküdtszék volt, a mely ezáltal megteremtetett; tudjuk azt is, hogy az esküdtszékek jósága az esküdtek intelligentiájától, azon műveltségi foktól, azon jogérzék fokától és általában a szellemi és lelki tulajdonoknak azon harmóniájától függ, a mely az esküdtekben, a kik verdictet vannak hivatva hozni, feltalálható. Igaz ugyan, hogy életbeléptetési törvénynvcl intelligentiát és jogérzéket megteremteni nem lehet, de meggyőződésem az, hogy Magyarországon az esküdtek a szükséges képességekkel teljes mértékben rendelkeznek és én eddigi tapasztalataim és megfigyeléseim alapján csak azt kifogásolom, hogy az esküdtek főlajstromának összeállításánál, különösen itt Budapesten az illető bizottság nem jár el azzal a körültekintéssel és azzal a szigorral, és nem alkalmazza az esküdtek selectiójánál azon helyes mértéket, mely nélkül az esküdtek tökéletes lajstromát megalkotni és megfelelő esküdtbiráskodást elérni nem lehet. A laikus körökben az a téves hit van 'elterjedve, hogy az esküdtek egyszerűen kisorsoltatnak, hogy tehát a merő véletlen dönti el a működő esküdtek névsorát. Ez csak csekély részben áll, de legfontosabb részében még sem így történik a dolog, mert az esküdtbiróságokról szóló 1897 : XXXIII. tcz. meghatározza, hogy ki lehet esküdt, azután pedig előírja, hogy a közigazgatási kö6 81
