Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
19 Van azonban egy másik körülmény, a melyben igen nagy baj rejlik. Szerény nézetem szerint nagy tévedést kell látnunk abban, a midőn a Curia a BP. 385. §. 2. pontjától elvonatkozik, — azt, a mikor annak előfeltételei, szerény nézetem szerint, fenforognak, nem alkalmazza. Ez a pont nevezetesen azt mondja, hogyha a büntetés kimérésénél a határok nem tartatnak be, akkor is, ez anyagi semmiségi okot képezvén, jóllehet, hogy a Curia kötelessége volna, hogy semmisítse meg az ítéletet, azt mégis meg nem semmisíti. A dolog t. i. úgy áll, hogy ott van a büntető törvénykönyv 89—90—91. §-a, ott van továbbá egy megállapodás — döntvénynek nem lehet mondani, mert a büntetőjog terén csak «megállapodás van -— a mely azt mondja, hogy a büntetés mértéke a középmérték. Ha ez igaz, a mit tagadni nem lehet, és ha másrészről igaz az is, hogy a BP. 385. §. 2. pont egész világosan úgy rendelkezik, hogyha nem tartatnak be a büntetés kimérésénél a határok akár az enyhítésnél, akár a súlyosbításnál, akkor a Curiának meg kellene az Ítéletnek a büntetést kimérő részét semmisíteni és a törvénynek megfelelő helyesebb ítéletet hozni. A Curia azonban legalább mind éz ideig folyton és állandóan azt a — szerény nézetem szerint téves — praxist követi, hogy a Btk. 89. §-ában és a 90—91. §. be nem tartása miatta 385. §. 2. pont alapján a megsemmisítésbe bele nem megy. Pedig ez nincs helyén. Csak alkalmazni kell a törvényt és akkor ezek a bizonyos visszásságok önmaguktól fognak megszűnni. Hol vannak ezek a visszásságok ? Ott, a hova a t. előadó úr mutatott: rámutatott arra, hogy mi tapasztalható egyrészről az esküdtszékeknél és mit látunk másrészről a szakbiróságoknál. Az esküdtszékeknél azt találjuk, hogy ők épen azért keresik — így méltóztatott mondani — azon enyhébb büntetési nemeknek megfelelő minősítést, mert kisebb büntetési tételt akarnak alkalmazni. Miért teszik azt? Teljesen igaz, hogy azért, mert enyhítő kérdést feltenni nem lehet. E tekintetben a t. előadó urnák igaza van. Szükséges lett volna, hogy a törvény megengedje, hogy enyhítő körülmények iránt is lehessen az esküdtekhez kérdést intézni. Ez —sajnos — nem lehetséges. De kérdés már most, hogy nem-e lehet mindamellett is e bajon segíteni ? Igenis lehet. És pedig úgy, hogy alkalmazzák a 2* 19
