Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Almási Antal: A jogczimes dologi ügylet hatásai a magánjogi tervezetben [214., 1903]
A magánjogi Tervezet közvetítő álláspontra helyezkedett a dologi ügyletek jogczímességének kérdésében. A tulajdon és az épületjogok megszerzése jogczímes (625., 650. és 798. §§.) a haszonélvezet (769. §.) használat, telki szolgalom és telki teher pedig jogczímmentes (Indokolás II. k. 121. 1.). Nem győzött ugyan meg az Indokolás * azon emphatikus kijelentése, hogy az utóbbi jogok megszerzése a gyakorlatban «tényleg» nem volna forgalmi ügylet, de még ha ez állana is, vájjon miért veti a Tervezet a «forgalmi» tulajdoni és épületjogot szerző ügyletet mégis a jogezím békóiba és miért szabadítja meg ettől a «nem forgalmiakat», holott az Indokolás (id. h.) az abstract dologi ügylet számos hibájának helyes és kevésbé helyes felderítése mellett is kénytelen elismerni, hogy a jogczímmentes dologi ügylet a tulajdon átruházását megkönnyíti? Nem-e furcsa, hogy a Tervezet a nem forgalmi átruházásokat fekteti forgalmi alapokra és viszont? Nem alapelvek ellen szólok. Egyrészt magam is helyesnek tartom a jogczímes dologi ügyletet, főleg azért, mert nálunk az osztrák polgári törvénykönyv alapján és nyomán már tényleg megvan, de vájjon mi indokolja e vegyes rendszert? Az Indokolás mit sem hoz fel védelmére és így azt a német törvénykönyvnek illetéktelenül megadott hódolatnak kell tekintenünk. Ha a Tervezet a jogczímes dologi ügyletet tárgyazó elvet nem állította volna csak úgy egyszerűen a tulajdoni szabályok élére, ha levonta volna annak szerteágazó hatásait, akkor való* Id. h. I. 173 1*
