Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
35 nyugtatták meg s valóban, hogy a javaslatból mindeddig nem lett törvény Németországban, az főleg ezen büntető intézkedéseknek tudandó be. A ki a németországi mozgalmakat és az illetékes testületek és kereskedelmi kamarák nyilatkozatait e téren figyelemmel kiséri, az a törvényalkotás elodázásának indokai iránt is tisztába jöhet. A Majna-Frankfurtban legutóbb lefolyt bankárgyűlés ha- tározatilag kimondta ugyan, hogy a cheque-törvény alkotását sürgősnek nem tartja, de a hangoztatott vélemények és a hozott resolutio hangja világosan elárulja, hogy a cheque törvényes rendezésének elhalasztását az érdekelt körök nem azért tartják kívánatosnak, mert azt a forgalom érdekei még nem követelnék, hanem azért, mert biztosra vették, hogy a német parlamentben jelenleg uralkodó gazdaságpolitikai áramlat mellett a cheque-forgalom alig fogja kikerülhetni a bélyeg-megterhelésben nyilvánuló fiscusi s a büntető intézkedésekben jelentkező retorsionalis rendszabályokat s szerintük inkább ne legyen semmiféle törvény, mint ilyen törvény. Már az osztrák javaslat óvakodik követni a német példát. Az első tervezet svájczi mintára a nem fedezett cheque-összeg 5%-ával kívánja kárpótolni a chequebirtokost, a törvény- hozás elé került tervezet azonban módosítja e rendelkezést s beéri egyszerű rendbírsággal, mely a nem fedezett cheque- összeg 3%-ában állapíttatik meg; ezt a bírságot is a polgári biró szabja meg s pedig a fél följelentése alapján. A külföldi törvényhozásnak e téren mutatkozó, részben fölötte eltérő és ingatag, részben tartózkodó álláspontja eléggé rá vall a jelzett büntetési intézkedések alkalmazásának kényes voltára. Részünkről az általános magánjogi, valamint a tervezetben is előrelátott szigorú visszkereseti igényeken túlmenő, külön büntető határozatoknak a törvénybe való fölvételét fölöslegesnek, czéltalannak és károsnak tartjuk. Fölösleges a büntetés azért, mert ha a kibocsátó csalárd szándékkal bocsátott ki fedezetlen chequet, úgy a büntető törvénykönyv kellő védelmet nyújt, ha pedig ily szándék hiányzott, úgy jogosulatlan, hogy üldöztessék. Ismeretlentől semmiféle óvatos ember nem fogad el chequet, s azok, a kik egymás3* 166