Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
32 denekelőtt elbírálni, vájjon a felek egyikét vagy másikát, illetve mindkettőt terheli-e mulasztás. Lehet azonban s a kérdés súlypontja tényleg ezen nyugszik, hogy a mulasztás egyik félre sem bizonyítható rá. Bármelyikére rója ki már most a törvény a felelősséget, a cheque-forgalom tulajdonképi érdekeinek aligha tesz szolgálatot. Mert a mennyiben a veszteséggel a kibocsátót sújtja, ezen határozata joggal keltene nyugtalanító érzést a chequet kibocsátó közönségben, mely ama törvényes kijelentést az utalványozott bankok indokolatlan kedvezése gyanánt fogná föl s a ránehezedő veszélyek tudatában inkább tartózkodnék a chequek kibocsátásától. Másrészt az ellenkező szabály nem igen alkalmas arra, hogy a bankokat a cheque-forgalom élénkebb felkarolására serkentse, miután a törvénynek reájuk nézve kedvezőtlen állásfoglalása a koczkázatuk súlyát is mindenesetre fokozná. De arra feltétlenül nincs is szükség. Épp azon technikai formák mellett, a melyek közt a modern cheque-forgalom lebonyolódik, több mint valószínű, hogy vagy a kibocsátó, vagy pedig az utalványozott, vagy pedig mind a kettőnek mulasztása lesz kideríthető ; mint a hogy másrészt tény az is, hogy a forgalomban fennálló berendezések (nehezen hamisítható űrlapok, ellenőrzési számszelvények kötelező használata stb.) folytán a cheque-hamisítások maguk meg- nehezíttetnek. Sőt az által, hogy a törvény általános kijelentéssel sem a kibocsátó, sem az utalványozott mellett állást nem foglal, inkább mindkét felet sarkalni fogja arra, hogy a chequek kezelése és beváltása körül a lehető legnagyobb gondosságot fejtsék ki, míg egyoldalú állásfoglalás mellett vagy az egyik vagy a másik diligentiáját fogná csökkenteni. A mi az ú. n. fedezetlen chequek kibocsátójára rovandó külön büntetést illeti, ennek hívei, a midőn szigorú megtorló rendszabályokat követelnek, ezt a cheque-birtokos érdekeinek hatályosabb megóvása és általában a cheque-forgalom nagyobb biztonságának követelményével indokolják. Szerintük meg kell gyökereztetni azt a véleményt, hogy a ki fedezetlen chequet kibocsát, kriminális cselekményt követ el és kriminális büntetés alá is esik. Anglia, a cheque-rendszer classikus országának példája bizonyítja, hogy a cheque-forgalom kiterjedésén és soliditá162
