Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
31 is előzte meg pl. a birtokos a chequet egyszerűen mint árút szerezte meg vagy hogy a köztörvényi viszony a chequeügylet előszerződése értelmében megszűnt. Ekkor a kibocsátó mindenesetre alaptalanul gazdagodnék, ha a tényleg még fenma- radó cheque-értéket megtarthatná. A tervezet tehát ezen eshetőségre való tekintettel a kibocsátó ellen a gazdagodási keresetnek ád helyet (16. §. utolsó bekezdés). IV. Midőn az előzőkben szerencsénk volt előadni, hogy a tervezet lényegesebb részeiben mit tartalmaz, szükségesnek tartjuk rámutatni arra is, hogy mi nincs a tervezetben. Különösen két oly rendelkezés hiányát kell kiemelnünk, melyek fölvételére nem egy oldalról súlyt fektetnek. Az egyik ama sokat vitatott kérdés eldöntése, hogy a hamis vagy hamisított cheque beváltásától eredő kárt ki tartozik viselni, az utalványozott-e vagy pedig a kibocsátó; a másik pedig büntetés kimérése az olyan kibocsátóra, a ki fedezetlen chequet hozott forgalomba. A tervezet, a midőn az iránt, hogy a hamis és hamisított chequek beváltásából eredő kárt ki viselje, külön intézkedni nem kívánt, abból az álláspontból indult ki —- s ezen állásponthoz a chequeügyletből kifolyó egyéb kártérítési kérdésekben is következetesen ragaszkodott, — hogy mindaz, a mi a cheque specialis joganyagához szorosan véve nem tartozik, az azt szabályozó külön törvény keretébe sem illesztendő be. A fölvetett kérdés nem chequejogi, hanem tisztán magánjogi kérdés s valamint törvényhozásunk tartózkodott attól, hogy akár a váltóra, akár pedig más utalványokra nézve elvi kijelentéssel éljen oly irányban, hogy a hamisítások esetében beálló károkat ki köteles viselni, úgy nincs ok arra sem, hogy ily kijelentést a chequere nézve megtegyen. Az osztrák javaslattól eltekintve, az összes európai cheque-törvények és javaslatok ezen álláspontra helyezkedtek. A kártérítést a tervezet adott esetekben az ezek concrét alakulása szerint ítélkező biró eldöntésére kívánja bízni. Ennek feladata a fenforgó összes körülmények számbavételével min161
