Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]

18 melynek során a forgatmány, tekintet nélkül a fedezetre, az utalványozott absolut kötelezettségét állapítaná meg, illetve a forgatmánynak ugyanazon hatása lenne, mint az elfoga­dásnak. Mindez a chequet már közel hozná a váltóhoz, a mit pedig a törvénynek kerülnie kell. Épp ez oknál fogva a ter­vezet az utalványozott forgatmányát hatálytalannak tekinti. A fizetési helyre nézve (3. §.) a tervezet akkép intézkedik» hogy az utalványozott neve mellett kitett hely tekintetik fizetési helynek. A cheque érvényessége érdekében továbbá hozzáteszi, hogy a mennyiben ilyen hely kijelölve nincsen, a kiállítási hely szolgál fizetési helyül, Más hely kijelölését, vagyis a tele­pítést azonban a tervezet el nem ismeri, a mi bővebb magya­rázatra alig szorul. Elvi szempontból sem lehet megengedni, hogy az utalványozott helyett, ki a fedezetet kell, hogy magá­nál készen tartsa, egy harmadik teljesítse a fizetést. A fizetési idő tekintetében a tervezet kimondja (4. §.), hogy cheque látra fizetendő még akkor is, ha a kibocsátó más fizetési időt tűzött ki. A cheque már kibocsátása perczében esedékes fize­tésre czéloz, természetének tehát a látra való fizetés felel meg. A tervezet szövegéből kitűnik továbbá, hogy a cheque akkor is látra fizetendő, ha ez az okiratban határozottan kifejezve nincs is, de még akkor is, ha a fizetés tényleg valamely határidőhöz van kötve. Felmerül az a kérdés, hogy a határidőhöz kötött chequet nem kellene-e egyáltalában érvénytelennek nyilvání­tani, mint teszi a német javaslat főleg azon okból, mert a fize­tési határidő kitűzése könnyen tévedésbe ejthetné a cheque vevőjét, ki ahhoz igazodva, esetleg a chequet oly időben mu­tatja be, a midőn a visszkereseti igény a törvény szabályainál fogva már megszűnt. A tervezet, kerülendő a cheque érvény­telenítésének eseteit, az abban netán kitett fizetési határidőt egyszerűen nem létezőnek tekinti. A cheque birtokosának nem a chequeben kitett időhöz, hanem a törvényben előrelátott időhöz kell alkalmazkodnia, mely határidő a cheque kiállí­tásának és (külföldi chequeknél) megérkezésének is napjától számíttatik s a melyen túl a visszkereseti igény megszűnik. A tervezet egyébként jövedéki büntetés által is elejét kívánja venni annak, hogy a látra való fizetés követelménye megkerül- tessék (22. §.). 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom