Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
11 chequeképességet a jelzett értelemben törvényileg korlátozza; erre eddig csakis az osztrák javaslat vállalkozott. A tervezet a passiv chequeképesség megoldásánál annak a megfontolásából indult ki, vájjon az, a mi a dolog természetében fekszik, egyszersmind feltétlenül formai kellék gyanánt beleveendő-e a törvénybe; s nincsenek-e épp adott viszonyaink mellett oly jogi, sőt gazdasági szempontok, melyek inkább javasolják, bogy ezen formai kellék elejtessék. Jogi szemponttól vizsgálva a dolgot, kétségtelen, hogy a cheque formális okirat lévén, ennek természetével ellenkezik, hogy érvénye oly feltételektől tétessék függővé, melyeknek fenforgása magából a papirból ki nem tűnik. Ha a passiv chequeképességet megszorítjuk, és azt mondjuk, hogy a cheque csak akkor érvényes, ha bankra vagy bankárra van intézve, úgy bizonyos, hogy ezen anyagi minősültség tényleges létezése magából a chequeből még ki nem vehető; s a cheque vevőjének feltétlenül tudnia kell, hogy törvény vagy gyakorlat, tapasztalat vagy általános felfogás szerint mi tekintendő banknak, vagy bankárnak, különben oly okmányt fogadott el cheque gyanánt, mely, mint ilyen, nem érvényesíthető. Mindenekelőtt tény, hogy nálunk törvényes meghatározás, hogy mi tekintessék szükségképen banknak vagy bankárnak, hiányzik és a létező közfelfogás sem minősít e tekintetben minden kétséget kizáróan. Nálunk van bank, a mely tulajdonképen osztálysorsjáték-vállalat, takarékpénztár, mely voltaképen bank; ismerünk bankárt, ki a valóságban tőzsde-bizományos, és viszont posztókereskedőt, a ki tényleg bankár. Kimondani tehát egyfelül törvényileg, hogy a cheque csak akkor érvényes, ha bankra vagy bankárra szól, és másrészt kétségben hagyni az iránt, hogy mi tekintessék banknak vagy bankárnak, ez azt hiszszük, nem tekinthető oly rendszabálynak, mely a chequeforgalom előmozdítására szolgálna. A nehézségek nem fognak szűnni akkor sem, ha, a mint az osztrák javaslat teszi, az utalványozottak köre taxatíve soroltatnék föl. A taxativ felsorolásnak czélja bizonyára megteremteni azon tárgyi garantiákat, melyek a chequerendszer egységes fejlődését biztosítanák. Csakhogy ezen eljárás legfeljebb formai értékű lesz, az anyagi, a concrét minősültség a Hl
