Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
12 kitűzött őzéi érdekében még korántsem lesz elérve. Bankjaink vagy hitelintézeteink különleges helyzete és üzletrendszere; az a körülmény, hogy a letéti üzletnek, a chequerendszer ezen természetes formájának teljesen biztos alapra való fektetésére az objectiv garantiákat, törvényes intézkedések hiányában nélkülözzük ; pénzintézeteink nem csekély részének primitiv berendezése, törpe gazdaságot folytató üzeme: mindez a chequerendszer sikeres művelésének elbírálásánál sokkal nyomosabban esik latba, mint a törvénynek pusztán alaki megszorítást tartalmazó intézkedése. Még nehezebb a kérdés helyes eldöntése, ha a magán- czégek szempontjából kivánnók azt megoldani. A magánbank- czégeket a passiv chequeképességből kizárni alig volna ajánlatos, mert habár épp itt a «bankház» és «bankár» elnevezése alatt számos kétes existentia űzi apró mesterkedéseit, másrészt lehetnek és vannak is teljesen megbizható czégek is, a melyeknek tőkeereje, soliditása egy cseppet sem áll mögötte számos nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetnek. Honnan vegyük azonban azon kritériumot, a mely a hivatott és liivatatlan elemeknek felismerésére vezet ? honnan tudhatja egyáltalában a cheque vevője azt, hogy azon czég, a melyre a cheque intézve van, tényleg bankár-e, illetve hogy jogilag fejezzük ki magunkat, bank- és pénzváltó-ügyleteket ipar- szerüleg folytat és hogy ennek következtében a reá intézett cheque csakugyan érvényes-e? Az osztrák javaslat azzal segít magán, hogy a lajstrom-rendszert hozza be, vagyis a passiv chequeképességgel csak azon magánczégeket ruházza fel, a melyek a kereskedelmi és iparkamaráknál vezetett lajstromba magukat felvétették. A cheque vevőjének tehát itt már nemcsak azt kell tudnia, hogy az utalványozott bank- és pénzváltó-ügyletet ipar- szerüleg folytat, hanem azt is, hogy fel van-e véve a lajstromba is, mert máskülönben a cheque, melyet kezei közt tart, mint ilyen, érvénytelen. Nagyon félő, hogy ezen rendszer mellett, a legitim chequeforgalom mellett, tulajdonképen egy illegitim chequeforgalom fog kifejlődni, a minek lehetőségét az osztrák javaslat be is ismeri, midőn indokolásában (17. old.) a következőket mondja: 142
