Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
26 jogot a sajtószabadsággal állította párhuzamba; Lukács Móricz pedig keserűen említi «a boldogtalan prseventiv rendszert, melynek következetes alkalmazása által az egész ország egy nagyszerű fegyintézetté válnék.» De ne feledjük, hogy ez a dikaszteriális kormányrendszer idejében történt, ma pedig parlamentárisán felelős kormányunk van; s hogy maga Szalay László is csak a concessio rendszere ellen küzdött, de nem a normativ elővizsgálati rendszer ellen, melyet maga is jogosultnak ismer el, midőn azt mondja: «Nem elég a rossz szándékú, a gonosz egyesületeket biróilag büntetés alá fogni, hanem szükséges, miszerint mindenik associatio, ha fennállani akar, bizonyos feltételek teljesítésére, azonképen mint a sajtótörvény esetében iró, kiadó, köteleztessék a törvényhozás, de nem a végrehajtóhatalom által. Ha önök (t. i. a conservativok) ezt értik prseventiv felügyelés alatt, akkor szent a béke köztünk.» E czikkekből egyébként megtudjuk, hogy a kormányszékek már 1847-ben foglalkoztak az egyesületi törvény megalkotásával, s e végből a fennálló egyesületeket a törvényhatóságok által összeiratták, alapszabályaikat felkérették; e törvény előkészületei azonban megtörtek az ellenzék ellenállásán, mely nem sok jót várt a kormány danaida-ajándékától. Most ily ellenállástól nem kell tartani, s az egyesületi törvény még sem tud megszületni. Az 1892. február 22-iki trónbeszéd kijelentése szerint: «kormányunk az egyesületi és gyülekezési jog rendezését tárgyazó törvényjavaslatot be fogja nyújtani.» Azóta ismét egy évtizednél több telt el s az egyesületi — közjogi — törvénynek semmi nyoma. Pedig e törvény mielőbbi megalkotása már az állami egység szempontjából is kívánatos, hogy a magyar birodalmi törvényhozás, az eddigi mulasztások pótlásául, legalább töltse ki a horvát egyezmény által fentartott egységes törvényhozási hatáskör kereteit. Bármikor alkottassák is meg ez a törvény, kétségtelen előttem, hogy az egyesületek megalakulásának ezentúl is minden esetben az államhatalom közreműködése mellett kell történnie s jelenlegi közigazgatási szervezetünk mellett erre természetesen csak egy alkalmas szerv van: Magyarországon a belügv- minister, Horvát-Szlavonországokban a bán. S minthogy mai közigazgatási gyakorlatunk az egyesüle1-20
