Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
27 tek alakulása körül különben is a normativ szabályokat követi, a modern alkotmányos állam kívánalmainak egészben megfelelő módon: csakis arról lehet szó, hogy ez a közigazgatási gyakorlat szabatos, törvényes formulázásban nyerjen kifejezést, körülbelül úgy, a mint az 1867. évi osztrák egyesületi törvény is teszi. Más kérdés az, hogy a központi kormányhatóság határozatát mennyiben lehet közigazgatási per tárgyává tenni ? Ausztriában a kérdés kétes. A Eeichsgerichtet, mint legfőbb alkotmányi bíróságot, megilleti a határozás a polgárok alkotmányos jogainak sérelme felett; de ennek a döntésnek csak morális ereje lehet, mert sem reformáló, sem pedig semmitő hatálya nincs. A közigazgatási bíróság viszont, a közigazgatási vitás esetekben cassatorius hatálylyal bíráskodó Verwaltungsgerichtshof, adott esetben hatáskörébe vonta az egyesület megalakulását megtagadó ministeri határozat felülvizsgálatát.* - Nézetem szerint az egyesületi jog kérdései csak részben alkalmasak a közigazgatási bíráskodásra. Mert végső sorban az állam biztosságának megóvásáról, tehát discretionárius, czélszerüségi alapokon nyugvó intézkedésekről van szó, a melyeknek mérlegelésére a legalitás szerint eljáró bíróság csak kivételesen lehet hivatva. Legalább a politikai egyesületeknél ezek a tekintetek irányadók.** A közigazgatási bíráskodásnak az egyesületi jogra való alkalmazásánál egyébként mellesleg felvetem a kérdést, hogy vájjon állithatnánk-e fel egységes közigazgatási bíráskodást olyan ügyekben, a melyekben a végrehajtás a hor- vát-szlavon autonómia körébe esik ? -— a nélkül hogy e kérdés megoldására ez idő szerint még csak kísérletet is tudnék tenni. De hiszen mindezeknek a kérdéseknek a magánjogi szabályozás szempontjából nincsen jelentőségük. Feltehetjük tehát, hogy úgy a mai jogállapot szerint, valamint a valószínű jövendő alakulása szerint minden esetben kormányhatósági intézkedéssel külsőleg is kifejezésre jut az * Budwinski Erkenntnisse des Verwaltungsgerichtshofes XI. kötet 3355. sz. L. e kérdésről Hugelmann Studien zum österr. Vereins u. Ver- sammlungsreehte (Graz, 1879) 177.1.; Spiegel id. ért. Jurist. Vierteljahresschrift 31. k. 1899. 3. 1. b. jz. ** E kérdésre nézve 1. Rényi id. m. 367. 1. 121
