Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
25 magánjogi szabályok-e, a melyeknek csupán az egyesületekre való alkalmazása forog szóban. A polgári törvénykönyv tervezete az egész egyesületi magánjogot vette fel szabályozása körébe s ezzel azt a látszatot keltheti, mintha ezt az egész matériát a horvát-szlavón autonómia körébe tartozónak tekintené. Tévedés volna azonban, ha valaki a tervezetből ilyen következtetéseket akarna vonni. A tervezet, mint említettem, a közjogi kérdéssel egyáltalában nem foglalkozott s annak semmi irányban nem pne- judikált. A tervezet egyszerűen felállította azokat a tételeket, a melyeket az egyesületi magánjog szabályozására helyeseknek, s a codex egészével való összefüggés szempontjából is kívánatosaknak ítélt. Ettől teljesen független az a kérdés, hogy az egyesületeknek ez a kívánatosnak tartott, s a bizottság részéről javasolt magánjogi szabályozása — a közjogi szempontok figyelembe vételével— mennyiben lesz más törvény keretében elhelyezendő ? Annyiban, a mennyiben a tervezetnek ez a fejezete a magyar birodalmi törvényhozás körébe eső tárgyakra is kiterjed, e szabályozásnak mindenesetre önálló — birodalmi, vagyis a magyar állam egész területén hatályos — törvényben kell megtörténnie. III. Áttérek már most az egyesületek jogképességének kérdésére, mint a mely az egyesületek magánjogi szabályozásának alapvető kérdése. Hogy azonban ezzel foglalkozhassam, az egyesületi közjognak mégis egy tételét előre kell bocsátanom, hogy arra mint biztos bázisra építhessem rá a magánjogi megoldást; s ez a kérdés az: minőnek képzeljük a jövőben az egyesületek közjogi megalakulását? E tekintetben tisztában vagyok azzal, hogy az egyesületi közjogban a mai rendszertől lényegesen eltérő reformot várnunk nem lehet, sőt kívánnunk sem szabad, mert a központi kormányhatalom által az egyesületekre gyakorolt befolyásnak gyengítése a mi bonyolult politikai és társadalmi viszonyaink közt veszedelmes experimentálás volna az egységes magyar állam létérdekeinek rovására. Lukács Móricz és Szalay László ugyan idézett tanulmányaikban elkeseredetten küzdenek az egyesületi jog terén a preventív rendészeti eljárás ellen. Szalay a szabad egyesülési 119
