Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
22 a magyar állam nem élt még az 1868: XXX. tcz. 10. §-ában foglalt törvényhozási felhatalmazással; nem merítette ki a «birodalmi« törvényhozási hatáskört, a mint hogy hiszen a 10. §-ban említett többi ügyek közűi az utlevélrendszert és az idegenek felett gyakorlandó rendőrséget szintén csak most veszi egységes szabályozás alá a magyar törvényhozás a képviselőház elé most terjesztett javaslatokban. Az egyesületi közjog tehát mindenesetre közös törvényhozási szabályozásra vár. Ereky idézi ugyan Zsögödnek és Thirringnek az előkészítő bizottság tanácskozásain elejtett egy-egy mondását,'*'a mely szerint «az egyesületi jog a horvát autonómia körébe tartozik;» de ez a kitétel a szöveg összefüggése szerint nyilvánvalóan csak az egyesületi magánjogra vonatkoztatható. A bizottság azonban ezzel a kérdéssel ebben az irányban általában nem foglalkozott, állásfoglalásra alkalma sem volt és az indokolás is teljesen hallgat róla. Közjogászaink e kérdéssel részletesen szintén nem foglalkoznak. Általában véve azt tanultuk kedves közjogi professzorunktól, Lechner Ágosttól,hogy a horvát «egyezmény» 10. §-a az úgynevezett magasabb vagy állami rendészet tárgyait foglalja magában; ugyancsak (xoszthonv azt tanítja, hogy ezeket az ügyeket a törvény a különben autonom «belügyi igazgatás» köréből kiemelve tette törvényhozásilag közös ügyekké. E tekintetben persze figyelembe kell venni, hogy közigazgatási gyakorlatunk értelmében az egyesületek belső joga felett való felügyelet és ellenőrzés ma szintén az egyesületi rendészet körében nyer megoldást s igy az egyesületi magánjog ebben a részében már ezen irók szerint is törvényhozásilag közös. A szigorúan vett egyesületi magánjog vagyis az egyesületi vagyonjog hovatartozásával azonban általában nem foglalkoztak. Ereky már most azt állítja, hogy az egyesületi jog,ahogy mondani szokás, «az egész vonalon», vagyis az egyesületi vagyonjoggal együtt tartozik a közös magyar törvényhozás körébe. Constatálva, hogy a törvény előmunkálatai e tekintetben semmiféle felvilágosítást nem tartalmaznak, arra utal, hogy a 10. §-ban felsorolt különböző tárgyak nem azért kerültek egy * Ptk. bizotte. jkvei VI. fűz. '287., 289. 1. 116
