Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
33 paragraphusba, mert belügyek, banem azért, mert a törvény azon ügyek után, a melyekre nézve a törvényhozás is és a végrehajtás is közös, egy paragraphusban akarta felsorolni mindazon ügyeket, a melyekre nézve Horvát- és Szlavonorszá- goknak a végrehajtás tekintetében autonómiájuk van és csak a törvényhozás közös. A közkereseti egyesületekre, a melyek alatt, mint arra Ereky helyesen utal, az akkor érvényes 1840: XVIII. tcz. («a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól») terminológiája szerint a kereskedelmi társaságokat kell érteni, a törvényhozás és a végrehajtás is közös, a nem közkereseti egyesületekre nézve csak a törvényhozás, de ez kiterjed az egész egyesületi jogra, tehát az egyesületi magánjogra is, mert a törvény külömbséget nem tesz és mert akkoriban külömbsé- get nem is tudtak tenni az egyesület közjogi és magánjogi létezése közt. Mit is jelent az, mikor a törvény azt mondja: «a közkereseti egyesületek ügyében» ? Mi az az «ügy» a törvényhozás nyelvén ? Kétségtelenül mindazon törvényhozási czélok foglalata, a melyek valamely intézmény szabályozásánál felmerülhetnek. Nézetem szerint tehát mindazok a czélok, a melyeket a törvényhozás az egyesületek szabályozása utján elérni kíván, az egyesületi ügy körébe tartoznak. Kétségtelenül ide tartozik az egyesület belső joga, mert ez tisztán az egyesületek működésének a föltétele: különben is az akkor szem előtt tartott közigazgatási gyakorlat, mint már említettem, ezt a belső egyesületi jogot úgyis az egyesületi közigazgatás körébeutalja. A szoros értelemben vett egyesületi magánjog vagyis az egyesületi vagyonjog terén azonban figyelemmel kell lennünk arra, vájjon nem ütközünk-e bele a horvát igazságügyi autonómiába? Ezen szabályok közül nagyon óvatosan kell kiszemelni és elválasztani azokat, a melyek tisztán az egyesületek czéljára szolgálnak, azoktól, a melyek az általános magánjogi szabályoknak csupán az egyesületekre való alkalmazásai. Ebből a szempontból ma csak egy kétségtelen előttem; az, hogy az egyesületek jogi személyiségének előfeltételei, vagyis azok a feltételek, a melyek mellett az egyesület, mint önálló jogi alany léphet be a vagyonjogi forgalomba, szintén a közös törvényhozás körébe tartoznak. Nem épen azért, mert — mint 117
