Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
20 mazni, de mégis bizonyos eltérésekkel, a melyek a nem jogképes egyesületet valami meghatározhatatlan középlénynyé teszik az egyesület és egyszerű magánjogi társaság közt, a melynek meghatározása már sok fejtörést okozott a német jogtudománynak.1 Az egyesületek jogi személyiségével függnek össze azután a következő további kérdések: a) az egyesület végrehajtó szerveinek ügyleti képviselő hatalma; b) az egyesület szerveinek vagyonjogi felelőssége az egyesülettel szemben, befelé; c) az egyesület — objectiv — felelőssége szerveinek működéséért kifelé, harmadik személylyel szemben;1 2 3 * * * * végül d) az egyesület vagyonának sorsa az egyesület megszűnése esetén.8 Összefoglalva már most azokat, a miket az egyesületi jog különböző részeiről mondottam, az egyesületi jog rendszerét a következőképen foglalhatjuk össze: a) az egyesületi rendészet a tiszta egyesületi közjog; b) az egyesületi szervezet joga átmenet a köz- és a magánjog közt, de helyesen a magánjog körébe vonandó; c) az egyesületi vagyonjog tiszta magánjog. Az egyesületi szervezetet és az egyesületi vagyonjogot foglalja össze a Tervezet is egyesületi magánjog elnevezése alatt. 1 L. Hachenburg Vorträge (Mannheim 1900.) 475.sköv. 11., Planck Kommentára ad 54. §. — A controversiák közül csak azt emlitem fel, hogy a nem jogképes egyesületnek passiv per képessége van, de felperesként perben nem állhat; hátha az ellene inditott perben viszonkeresettel kivan élni ? L. Staudinger Das Vereinsrecht nach dem EG В. (Erlangen, 1897.) 36. 1. 3 Erről az érdekes kérdésről 1. újabban: Klingmüller Die Haftung für die Vereinsorgane nach §. 31. BGB (Leonhard Studien z. Erläuterung 3. füzet, Breslau, 1900); Krüger Die Haftung der juristischen Personen aus unerlaubten Handlungen (Berlin, 1901.) 3 Ez a kérdés sem az irodalomban, sem a törvényhozásokban nincs kellőkép kifejtve. Pedig itt az u. n. successiv vagyonjognak az öröklési joggal teljesen párhuzamos részével van dolgunk, a melyben ugyanazok a kérdések várnak megoldásra, mint a meghalt ember hagyatékának elrendezésénél. Jelesül: a háramlásra jogosultnak (ügyleti vagy törvényes) kijelölése; a háramló vagyon megszerzése (ipso jure hárulás? visszautasítás ?); a szállományos felelőssége az egyesület tartozásaiért stb. L. e kérdésről az 1901. évi franczia törvény alapján : Hébrard, Du sort des biens d’une association en cas de dissolution (Paris, 1902.) 114
