Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
köztársasági elnök közérdekű egyesületekké nyilváníthatja által azok teljes jogképességet nyernek, az ingatlanok szeri nek kivételével. A franczia törvényt egyébként részletesen isi teti és szószerinti fordításban is közli Dr. Ereky István,* a ki csak legutóbb tűnt fel a magyar jogi irodalomban nagy készültséggel irt munkájával, a mely többek között az egyesületi jognak igazán becses monographikus feldolgozását nyújtja. A német ptkönyv az itt szóban forgó, nem gazdasági czélú egyesületekre nézve a normativ szabályok rendszerét fogadta el, a melynél fogva ezek az ideális czélú egyesületek a bíróság által vezetett egyesületi könyvbe való bejegyzés utján nyernek jogi személyiséget. A közigazgatási hatóság azonban ellenmondással megakadályozhatja a jogi személyiség megszerzését az olyan egyesületeknél, a melyek közjogilag tilosak vagy eltilthatok; ezenkívül a közjogi tilalomra való tekintet nélkül a megengedett politikai, szocziálpolitikai** vagy vallási egyesületeket is tetszés szerint megakadályozhatja abban, hogy jogképességet szerezzenek. A német ptkönyv szerint minden egyesület alapszabályaiban kimondhatja, hogy jogi személy akar-e lenni vagy sem ; ha kimondja, hogy az akar lenni, akkor köteles magát bejegyeztetni. Ha azonban az alapszabályok értelmében nem pályázik jogképességre, mint be nem jegyzett egyesület nem jogképes. Nem jogképes egyesület az olyan, különben megengedett egyesület is, a melyet a közigazgatási hatóság a jogképesség megszerzésében meggátol. Látjuk tehát, hogy Németországban a közjog szerint érvényesen fennálló egyesületek is magánjogilag kétfélék: vagy jogi személyek, ha azzá akarnak lenni; vagy nem jogképes egyesületek, ha jogi személyek nem akarnak lenni vagy nem lehetnek azokká. A nem jogképes egyesületekre ugyan a német ptkönyv szerint általában a magánjogi társaság szabályait kell alkal* Tanulmányok a magy. ált. polg. törvénykönyv tervezete köréből iBpest, 1902.): I. Az egyesületről és függelék: A franczia egyesületi törvény s a rá vonatkozó rendeletek ésdecretumok teljes magyar fordításban. ** E fogalom külön kiemelésének értelméről 1. Eck Vorträge (Berlin, 1896.) 17. 1., Planck kommentárja ad 61. §. 113 2*