Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
13 6. ez.), a midőn az erre vonatkozó szabályozást rendszerileg a családjog és a cselédjog után helyezi el, a közjogra, jelesül a rendek jogára való átmenetképen. Ugyancsak ezt a rendszert fogadta el a német I. Entwurf-fal szemben egy névtelen szerző által szerkesztett ellenjavaslat, a mely szintén az öröklési jog után egy külön könyvben tárgyalja az egyesületek, az alapítványok és az államkincstár jogállásának jogát.* Mégis, ez átmeneti természetét nem tekintve, a belső egyesületi jog túlnyomó jellegénél fogva a magánjog terére tartozik és azért polgári törvénykönyvünk tervezete is helyesen sorozta ezeket a szabályokat az egyesületi magánjog körébe. Ha már most kérdezzük: hol van ma nálunk ez a belső egyesületi jog? erre az a felelet: az egyesületek alapszabályaiban. Arról pedig, hogy az egyesületeknek csakugyan olyan alapszabályaik legyenek, a melyek szervezetük jogszerű működését lehetővé teszik s az újonnan belépő tagok jogos érdekeit az egyesület alkotmányában garantálják: minálunk szintén az egyesületi rendészet körében a belügyminisztérium gondoskodik. Addig az alapszabályokat nem láttamozza, a míg azok a belső egyesületi jog minden fontosabb kérdésére nézve határozott intézkedést nem tartalmaznak. Hogy e tekintetben a belügyminisztérium milyen messzemenő gondoskodást fejt ki, arra jellemző példát mondhatok egyesületünk életéből: a belügyminisztérium ugyanis az utolsó közgyűlés által módosított alapszabályainkat láttamozván, hozzátette, hogy «az igazgató-választmány minden határozata — az eléje utalt ügyekben azonban halasztó hatály nélkül — a közgyűléshez felebbezhető.» Ugyanígy szabatos alapszabályszerü rendelkezést szokott kívánni a minisztérium az egyesületi közegeknek az egyesülethez való viszonyáról stb. — Sőt ma a belső egyesületi jognak nemcsak megalkotása, hanem érvényesítése is a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A belügyminisztérium ugyanis fentartja magának a felügyeletet arra nézve, hogy az egyesületek alapszabályaik értelmében járjanak el és ezt a jogot minden egyes egyesület részéről az 1875. évi rendeletben foglalt irány* Reichsgesetzbuch über das Privatrecht, von * * *, Archiv für bürg. Recht 1895. évf. 107
