Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
14 elvek IX. pontjának az alapszabályokba való felvétele által külön is elismerteti. Ennélfogva, mihelyt az egyesület e szervezeti követelmények ellen vét, pl. a közgyűlés nem volt helyesen összehiva, a közgyűlés az egyesületi czélon túlmenő vagy törvénytelen határozatot hozott, egyes tagot szavazati jogától megfosztottak, az elnök nem helyesen constatálta a többséget, egyes tagot jogos ok nélkül az egyesületből kizártak stb., - minden ilyen esetben a sértett tag panaszára a belügyminiszter az illető közgyűlési határozatot megsemmisíti. Ilyképen ma a belső egyesületi jog, a mennyiben nem a bíróságok elé utalt vagyonjogi követelések érvényesítéséről van szó, nálunk teljesen a közigazgatási jog terén áll. Minthogy azonban itt a helyes felfogás szerint mégis alanyi magánjogok megóvása forog koczkán, sokkal helyesebb a belső egyesületi jogot is a bíróságok oltalma alá helyezni, vagyis külsőleg is a magánjog alkotó részévé tenni úgy, a mint azt a ptkönyv tervezete is teszi. 3. Az egyesületi életnek azonban ezek mellett van még egy harmadik irányzata is, a mely jogi szabályozásra szorul s ez az egyesületi vagyonjog. Ez szabja meg, hogy az egyesületi működés megvalósításához szükséges vagyonjogi viszonyok tekintetében mi az egyesületnek jogállása egyfelől befelé saját tagjai irányában, másfelől kifelé másokkal szemben. Az egyesületi jognak ezt a részét rendszerint be szokták olvasztani a már említett belső egyesületi jogba; én azonban külön veszem figyelembe, mert itt ismét az egyesületnek kifelé ható működéséről, harmadik személyekhez való vonatkozásairól van szó, de nem társadalmi működéséről, a melyet az egyesületi rendészet szabályoz, hanem arról, hogy az egyesület milyen módon vehet részt a vagyonjogi forgalomban. A megoldandó főkérdés itt az: hogy az egyesületi czélra szolgáló vagyonjogi viszonyok függetlenek-e az egyesület tagjaitól vagy sem, más szóval: önálló jogalany, magánjogi jogi személy-e az egyesület vagy sem f Hogy mit jelent az, ha azt mondom, hogy az egyesület jogi személy, azt ebben a gyülekezetben tovább fejtegetnem felesleges, noha e kérdésből az elméleti kétségek egész raja röppen is felénk. Csak azt kell hangsúlyoznom, hogy téves azoknak a fel108
