Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
12 megillető befolyást gyakorolhassák. Gondoljunk csak arra, milyen erkölcsi hatása van annak, ha valakit egy nagy társadalmi tekintélylyel biró egyesület tagjai közül kizár; mennyire érdekében lehet egy közhasznú egyesület tagjának, hogy ez az egyesület czéljával ellenkező eljárásba ne bocsátkozzék. Az erkölcsi reputátió megóvása, fontos ethikai érdekek védelme forog itt koczkán. Pusztán erre a térre szorítkozva vessük hát fel újra a kérdést: köz- vagy magánjoggal van-e itt dolgunk? Ha a magánjogot a vagyonjoggal azonosítjuk, akkor az ilyen egyesületi belső, alanyi jogok, a melyekben a tagoknak közvetve sincs vagyoni érdekük, szintén kívül esnének a magánjogok körén. A magánjogban azonban nemcsak vagyoni, hanem családi jogok is vannak, a családi közösség tagjainak egymáshoz való jogviszonyai. Ezekhez hasonlít legjobban a tiszta, vagyoni elemektől megtisztított belső egyesületi jog. Kétségtelen, hogy itt ethikai tartalmú alanyi jogok megvédéséről van szó, a melyeket a magánjogok önálló fajaként állíthatunk a vagyoni és a családi jogok mellé; ezek a jogok azonban annyiban szenvednek váltosást, hogy nem egyes egyénekkel szemben, hanem egy közösséggel szemben állanak fenn és annak követelményeihez képest módosulnak. Hiszen az egyesületnek tagjaival szemben az egyesület hatáskörén belül hatalmi jogai vannak, a melyeknél fogva jogot alkothat és pedig törvényi jogot a statutum, szokásjogot az egyleti observantia alakjában; ez a hatalmi jog azonban nem hatósági jog, hanem a magánhatalomnak egy különleges jelensége.* A belső egyesületi jog felépítése, belső szerkezete tehát közjogi jellegű; érvényében, fennállásában azonban magánjogi hatású. Ezért leghelyesebb azt mondanunk, hogy a belső egyesületi jog, az egyesület szervezetének, alkotmányának joga a köz- és magánjog mesgyéjén áll; átmenet a két jogterület közt: «privatrechtliches Socialrecht» Gierke elnevezése szérint.** Helyesen ismerte fel a belső egyesületi jognak ezt a jellegét a porosz Landrecht (II. r. * Gierke. Die Genossenschaftstheorie und die deutsche Rechtssprechung. Berlin 1887. 164., 185. 1. ** Personengemeinschaften und Vermögensinbegriffe in dem Entwürfe eines BGB (Bekker-Fischer Beiträge 18. füz.) 4. 1. 106
