Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
и kuló kiházasítási egyletek alapszabályainak belügyminiszteri láttamozását egyenesen megtagadja és azokat czégjegyzés végett a törvényszékhez utasítja. Az ezek által okozott bajokon egyébiránt segíteni fog a biztosító magánvállalatokról alakuló törvény, melynek tervezete ezeket az apró egyleteket is az állami biztositó hivatal ellenőrzése alá kívánja helyezni. Ily irányú intézkedések történtek újabban Ausztriában is, a hol, mint arra Márkus Dezső tagtársunk figyelmeztetett, éppen most adatott ki egy miniszteri rendelet,* a mely szerint az olyan egyletek, a melyek nem csupán tetszés szerint megszavazható segélyt nyújtanak, hanem határozott esemény beálltakor valamely ösz- szeg fizetésére kötelezik magukat, mint biztosító intézetek nem esnek az általános egyleti jog alá. 2. Mig ez az egyesületi rendészet az egyesületnek az állami érdekek szempontjából való ellenőrzését jelenti, addig az egyesületi jog egy másik ágának az a czélja, hogy az egyesület működését a tagokkal szemben és a tagoknak jogait az egyesülettel szemben törvényes garantiákkal védje. Az egyesületi jognak ez a része az úgynevezett belső egyesületi jog. Ezen belső egyesületi jog határozza meg nevezetesen, hogy milyen szabályok szerint alakul az egyesületen belül a közös czél elérésére irányuló közös akarat és miként történik ezen közös akaratnak végrehajtása. Ezek a szabályok adják az egyesület szervezetét vagy alkotmányát. Helyesen nevezhetjük az egyesület szervezetét alkotmánynak, mert minden egyesület kicsiben az állami közösséget tük- rözteti vissza s valóságos állami mikrokosmos, a mely, minthogy szabad egyesülésről van szó, szükségképen a köztársaság typusát fejezi ki. Kérdés már most, hogy a belső egyesületi jogban a közjog vagy a magánjog terén állunk-e? Ne gondoljunk most vagyonjogi viszonyokra. Lehetnek egyesületek, a melyekben a tagok vagyonilag semmiképen sincsenek érdekelve és mégis nagy jelentőségű rájuk nézve, hogy az egyesületi életben részt vehessenek és annak irányítására az őket * 1902. nov. 19-iki osztrák belügymin. rend., Neue Freie Presse 1902. decz. 2. szám. 105
