Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
1 ( Earundemque omnium utriusque Sexus Haeredes etc.» Kétségtelen, hogy itt az earundem a Károly, József és Lipóttól leszármazó leányokra vonatkozik. Később pedig, a hol az osztrák házban megállapított elsőszülöttségről beszél Szluha, így fejezi ki magát: norma stabilitae in Augusta Domo, primo inter Mares et dein iis deficientibus inter Feminas Archi-Duces Earundem- que Haeredes et Posteros utriusque Sexus Primogenitum;», a hol az earundem szintén a közvetlenül megelőző Archi-Duces szóra vonatkozik. Épen ily módon használta tehát Szluha az eorundem szót a 2. tczikk 5. §-ában, a közvetlenül megelőző descendentesre vonatkozva. S itt nem is lehetett volna helyesen a horumot használni a descendentesre vonatkoztatva, mert az akkor csak a legutolsó sorban említett Lipót descendenseire vonatkozott volna, holott a törvény rá akart mutatni a megelőző József és az azt megelőző Károly descendenseire is, é]> ügy, mint teszi a Genuina Informatio két idézett helye. Különben is az ejusdem, eorundem szavak a magyar latinságban igen kedvelt szavak, s a felhozott két helyen kívül akárhányat lehetne még mutatni, a hol az ejusdem a közvetlenül megelőző főnévre vonatkozik. Ámde azt kérdezi Jászi: mit jelentene ez a körülményes meghatározás: átszállítjuk az öröklést ezen királyok leszárma- zoira és azoknak utódaira; kik azok az utódok, a kik nem leszármazók; miért itt különbséget tenni némely örökösök közt, a kik e descendentes utódai, mikor állítólag mind a kettővel csak azon leszármazók összességét akarták megjelölni. A mily találóknak látszanak első pillanatra e kérdések, annyira nem helyén valóknak mutatkoznak a 2. tcz. 5., 6., 7. §-ainak tüzetesebb vizsgálata után. Miről intézkedik ugyanis az 5., 6. és 7.§. ?Az 5. §. kimondja első sorban, hogy az uralkodó fiágának magvaszakadta esetére átviszik az öröklési jogot az osztrák ház nőágára is. In defectu Sexus Masculini transferunt jus hsereditarium succedendi — etiam in Sexum Eoemineum Augustae Domus Austriacae. Miután az öröklés a fiágra az 1087: 2. és 3. tcz.-ben már meg volt állapítva és miután a fiágnak magvaszakadta esetére szól a törvény, az átvitel csak a nőkre történhetett. Ezen az általános, mondhatnók elvi rendelkezésen kiviil azután közelebbről 97
