Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
is meghatározza azon nőnemű maradékokat, a kikre az öröklést átviszi és pedig kijelöli első sorban Károly, azután József és végül Lipót leszármazóit, descendenseit. A descendensek, a kikről itt szó van, e három uralkodó női leszármazói vagyis inkább leányai; mert átvivén az öröklést a sexus foemineusra, női nemre vagy női ágra, legelőször azokat a nőket kellett kijelölni, a kik első sorban következnek az utódlásban. Miután az meg volt, azután mondja ki tovább a törvény, hogy az öröklést átviszi nemcsak Károly, József és Lipót női leszármazóira vagyis leányaira, hanem azoknak mind a két nemű utódaira is, vagyis a successor itt leszármazót jelentvén mind a két nemű leszármazóira. Az utriusque sexus successores itt ellentétben van a descendentes fceminei sexussal. Ha a Jászi-féle értelmezést fogadnánk el, akkor a descendentes Károly, József és Lipót összes ezen törvény szerint utódlásra hivatott leszármazóit jelentené, de akkor az utriusque sexus tulajdonkép a descendentesre is vonatkoznék, s akkor ez a rendelkezés ellenkeznék az előbbi rendelkezéssel és valótlanságot foglalna magában, mert 1723-ban az utódlást nem vitték át Károly, József és Lipót mindkét nemű leszármazóira, miután fiági leszármazóit az már megillette, hanem csupán a nőági mindkét nemű leszármazóira. vagyis mint a törvény mondja az említett három uralkodó nőnemű leszármazóira és ezeknek mindkét nemű utódaira. A törvény ugyan nem teszi a descendentes mellé a sexus fceminei meghatározást, hanem tekintve, hogy a törvény következőleg van szövegezve :». . . transferunt etiam in sexum femineum, primo loco quidem a modo Regnante Majestate, dein a Josepho, denique ex lumbis Leopoldi descendentes», a descendentes mellé a sexus feminei alappal oda gondolható. A már idézett adománylevél záradék: lneredibus, hseredumque successoribus szintén úgy magyarázható, hogy adták a fiuörö- kösöknek (hseredibus) és ezek mind a két nemű maradékainak (successoribus). Hogy a 2. tcz. 5., 6. és 7. §-ának ez a gondolatmenete, azt mutatja az is, hogy ugyanily gondolatmenet szerint van meghatározva az öröklési rend a pragmatika sanctióban, pedig az 1723:2. tcz. annak mintájára állapítja meg az utódlás rendjét. «Auf ihres (t. i. Majestäts) männlichen Stammes Ab93 H
