Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
10 hiszem azonban, nem ártana a törvényt lélektani szempontból is revisio alá venni; mert én úgy látom, hogy e tekintetben is van annak fogyatkozása. A Btk. az emotiokat több helyütt figyelembe veszi; de én azt tapasztalom, hogy nem kellő mértékkel bánik el azzal az egész vonalon. A Btk. 79. §-ában a jogos védelem túlhágásánál azt büntethetőséget kizáró oknak veszi; az emberölésnél s halált okozó súlyos testi sértés bűntetténél pedig mint törvényes enyhítő körülményt kezeli. Egészen jogosultnak tartom ezt az álláspontot. mert bizonyos, hogy az indulatok a motivácziónál igen nagy szerepet játszanak; de ha az emberölésnél vagy lmlált- okozó súlyos testi sértés bűntetténél annak oly nagy psycholo- giai jelentősége Van, hogy tizenöt, illetőleg tíz évig terjedhető fegyházbüntetés helyett hat hónapi börtön, sőt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával egy napi fogház is kiszabható, nem tartom következetesnek a törvénytől, hogy ugyanazon emotióknak a súlyos testi sértés bűntetténél semmi törvényes hatályt sem tulajdonít. S így ha ugyanazon indulatok és egyéb enyhítő körülmények figyelembevételével követ el A. szándékos emberölést, B. pedig 21 napi gyógytartamú súlyos testi sértés bűntettét, A. elítélhető egy napi fogházra ; de B. sem kaphat kevesebbet. Pedig egy ember élete talán mégis minden körülmények közt fontosabb annak testi épségénél. Miután az ember élete elleni bűncselekményeket szóba hoztam, itt felemlítem azt a történeti hagyományt, melytől nem tudunk szabadulni, értem a príemeditatiót. Törvényünk csak a gyilkosságnál ismeri azt; s arra oly nagy súlyt helyez, hogy ha a tettes prsemeditált halállal bünteti, ellenkező esetben tizenöt évig terjedhető fegyházzal. Itt két kérdés tolakodik elém, melyre én megnyugtató feleletet nem tudok találni. Egyik az, hogy ha a tettes a bűntett gondolatát már előbb agyába véste, oly messze áll-e a nem előre megfontolt szándéktól, mint a halál a tizenötévi fegyház- tól ? A sociologia csak megmérhető társadalmi veszélynek tulajdoníthat ily hajmeresztő következményt, de annak az egy vagy két órának, a mi a praemeditatiót megteremti, semmi esetre sem lehet ily helyrehozhatlan következménye. 81 2*