Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]

20 A megrögzött, közveszélyes, visszaeső tolvaj, a ki mint a ragadozó állat csak embertársainak kifosztásából tengeti életét, sokkal távolabb áll attól, a ki megtántorodva a kínálkozó alka­lomtól, az éhség hatása alatt betöri a hentesbolt ablakát s onnan egy pár szavaládét lop, mint a praemeditatio az egy­szerű szándéktól s mégis büntetés dolgában alig van köztük különbség. A másik kérdés, a mi a gyilkosságnál fölmerül, az, hogyha már ily hajmeresztő következményeket kapcsolunk a preeme- ditatióhoz, miért teszszük ezt csak a gyilkosságnál? Ha az előre megfontolás oly nagy társadalmi veszélyt rejt magában az életnél, bizonyára ép oly veszélyes az más bűntetteknél is. Mert a praemeditatio nem a büntetőjog által védett érdekhez, hanem a tetteshez kapcsolódik. Akár előre megfontolt a szán­dék, akár nem : az emberi élet, mint jogilag védett érdek, sem nem fontosabb, sem nem jelentéktelenebb. Tehát itt csupán a tettes akaratának intensivitása miatt büntetünk súlyosabban. Ha az akaratnak — hogy úgy fejezzem ki magamat — koro­sabb volta biintetősociologiai szempontból az ölésnél figye­lembe veendő, figyelembe kell azt venni az egész vonalon. Vagy figyelmen kívül kell hagyni itt is. Az emotiókra vezetendő vissza a magzatelhajtás és gyer­mekülés enyhe büntetési tétele is, a hol a szégyenérzet viszi a szerepet. Ha visszaemlékezünk az erős felindulásban elkövetett emberölésre, azt találjuk, hogy codexünk az emotiók nagy biro­dalmában csak a haragot s szégyent találta olyanoknak, me­lyek törvényes intézkedést követelnek; a többit eltemette a Btk. 92. §-ában. Ha figyelemmel kisérjük azokat az újabb ku­tatásokat s megfigyeléseket, melyekkel e téren az élettani lélek­tant Ribot, Lange s James gazdagították, azt kell hinnünk, hogy akkoriban, midőn törvényünk készült, a physiologiai lélek­tan igen szegény volt, de ma már megizmosodott: tehát annak megállapításait az egész vonalon rendszeresen fel kell használni. Van még egy bűncselekmény, a mit a modern criminalis- tika is keztyűs kézzel szeret kezelni: értem a párviadalt. Ennek psychologiájában is benne van egy emotio: a szégyen; de van abban még egy hatalmasabb tényező: a társadalmi kényszer. Ennek hatása alatt áll a gavallér, a ki nem ritkán rendőri assis­8->

Next

/
Oldalképek
Tartalom