Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
tart. Szerinte minden embert felelősnek kell tartani, a ki in- sociabilisnak mutatkozik embertársaival szemben, föltéve, hogy a cselekvő személyisége nem változik. Változik pedig az elme- betegség, ittasság, hypnotismus s az aggkor következtében. Ezzel a pár idézettel korántsem a büntetőjogi felelősség legújabb problémáit akartam bemutatni, mert hiszen a socio- logiának s élettani psychologiának ma ez az egyik legnehezebb, legvitásabb s tegyük hozzá legfontosabb kérdése. Azt hiszem, hosszú idő el fog telni, mig az ellentétes áramlatok összefolynak s egy határozott irányba terelődnek. Fontoljuk meg, hogy a szabad akarat létezésében való meggyőződés évszázadokon át érlelődött meg az emberiség lelkében; ha azt egy másik felfogás meg akarja dönteni, hasonlókép hosszas küzdelemre van szüksége; s pedig annál inkább, mert a szabad akaratnak két hatalmas támasza van, egyik a vallás, másik az ember felsőbbségének érzete. Mindkettő az ember érzelemvilágába bocsátja le gyökérszálaitazt pedig nagyon jól tudjuk, hogy valamely eszme csak akkor ver mély gyökeret, csak akkor lesz meggyőződéssé, ha az az ember érzelmi világát meghódítja. Addig, mig az új eszme ezzel a hódítással nem dicsekedhetik, addig, mig annak helyességéről csak gondolkodás s értelmi működés segélyével győződhetünk meg: az új eszme elterjedése nincs biztosítva. A keresztény vallás sem terjedt volna el, ha csak az értelmet akarta volna megnyerni; ámde hirdette a biinbocsánatot s hirdette a túlvilági életet, s ezen a réven az emberiség érzelmi világának legbensőbb rejtekéig eljutott; ebből a bevehetetlen erősségből azután könnyű volt hódító hadjáratokra indulni. Ámbár az élettani lélektan s a sociologia az egyéni felelősség dolgában megállapodásra nem jutott, mindazáltal büntetőjogunk felelősségi rendszerére egy pár oly megjegyzést tehetünk, mely magát a bűnösség alapját nem érinti, tehát nem vitás talajon áll. Ezt a pár megjegyzést azért teszem, mert a büntető-novella úgy tudom a parlamenti tárgyalásra megérett s így nem lesz fölösleges pár szóval az erre tartozó fontosabb kérdésekről megemlékezni. Sok hasznos reform van a büntető-novellába felvéve; azt ii 80
