Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
5 И. A Jogászegylet Igazgatóválasztmánya engem azzal a felhívással tisztelt meg, hogy tartsak felolvasást büntető törvényünknek sociologiai vonatkozásairól. Tehát egyrészt, mert kötött menetlevéllel ültem az előadó díszes asztalához; másrészt, mert a büntetőjog összes segéd- tudományairól még legáltalánosabb vázlatot sem lehetne e helyütt adni, szorosan a kijelölt kérdéshez fogok alkalmazkodni s ámbár a feltett kérdés gazdagsága a szélesebb körben való vizsgálódásra csábít, azon leszek, hogy a kijelölt kör határait át ne lépjem. A feltett kérdés az, hogy büntetőjogunknak vannak-e sociologiai vonatkozásai, s ba igen, melyek azok? Azt hiszem, ha a sociologia tudományát kellőképen felfogjuk, könnyebben lehetne arra a kérdésre felelni, hogy vannak-e büntetőjogunknak oly vonatkozásai, melyek a sociologiával nem kapcsolatosak ; mint kimutatni a két tudomány közt az érintkezési pontokat; mert mindig könnyebb a kevesebbre, mint a többre felelni. Mielőtt azonban a sociologiai vonatkozásokat keresném, a megértbetöség végett rövid reflexiót kell tennem a büntetőjogtudomány mai helyzetére, melyet én a reformatio korának tartok. * Midőn az indeterminismus még kizárólagos uralommal hirt az egyéni felelősség birodalmában; s midőn a büntetőjog- tudomány a metafizikai értékű elméletek kihegyezésében csúcsosodott ki; s midőn még Comte Ágoston a sociologiát mint önálló tudományt rendszerbe nem foglalta: természetes, hogy a büntetőjogban nem kereshettük a sociologiai vonatkozásokat. Az utolsó ötven év alatt azonban az emberi tudás többet haladt, mint a megelőző évezredek alatt összevéve. A philosophiai világfelfogás teljesen átalakult; a romanti- cismus kora letűnt, s ennek helyébe elementáris erővel nyo67
