Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
6 mult a positiv philosophia. Ezzel együtt végelgyengülésben kiszenvedett a metafizikai gondolkodásmód is, mely általános elvekből vezeti le tételeit, s felváltja azt a positivismus, mely tényekből indul ki s úgy állapítja meg törvényeit. A positiv philosophiai világnézet természetszerűleg nagy befolyással volt a büntetőjog evolucziójára is. Hogy pedig csakis a jog ezen ágazatában idézett elő nagy átalakulást, azon épen nem lehet csodálkozni, mert csakis a büntetőjog kutatja az emberi cselekményeket a természet törvényeinek megvilágításában. A civilis jog magát a jogviszonyt nézi, a büntetőjog ezt is megvizsgálja, de ezen felül abban a társadalomban élő, idegekkel biró ember cselekményét keresi. A büntetőjognak ezen sajátszerűségében keresem én az okát s találom a magyarázatát annak, hogy ma a büntetőjogban a reformatio korát éljük. És ez a reformatio ma már oly mély gyökeret vert, hogy tudományunk haladását nincs okunk félteni az orthodoxok ellenreformátiójától. A philosophiai világnézet átalakulása szükségképen magával ragadja a büntetőjog átalakulását is; mert mindaz, a mi természettudományi módszer szerint tárgyalható, a philoso- phiai felfogás átalakulásával szükségképen átalakul. Nagyon tévednek a classicus iskola hivei, a kik azt hiszik, hogy Lombroso s hivei bontották meg metafizikai talajon felépült erősségüket. Korántsem. Lombroso s hiVei az olaszoknál, Liszt és hivei a németeknél, Tarde és követői a francziáknál nem igazi reformátorok; csak mi hiszszük őket azoknak, mert a büntetőjogban ők hirdetik az új tanokat. Ha belepillantunk a reformatio psychologiájába, arról győződünk meg, hogy ők csak megtestesítői a gondolatnak; ő bennük látott életet a kor szelleme. A minthogy a nagy emberek nem tesznek egyebet, mint hogy a tömeg lelkében élő hitet gondolattá tömörítik s formába öntik. A positiv philosophia terjedése — mint imént jeleztem — szükségképen átalakította mindazt az emberi ismeretet, mely a természettudományi vizsgálódásra alkalmas. Tehát nem az anthropologiai, nem is a sociologiai iskola kiáltotta ki a forradalmat a büntetőjogban, hanem az anthropologusok s sociolo68
