Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
4 tételt akar felállítani, vagy más jogoknak áll szolgálatában. — Az általános résznek legfontosabb rendelkezései a beszámít- hatóság köré csoportosulnak. Azt kérdezem, a beszámíthatóság nehéz problémáját tudja-e a büntető jogász, az abstrabalt büntetőjog segélyével rendezni; s nem szorul-e az élettani lélektanra; az anthropologiára s az elmekórtanra ? A különös részben pedig kaleidoszkopszerű változatosságban látjuk felvonulni a jog összes ágazatait: nemzetközi jog, közjog, magánjog; csőd, váltó, kereskedelem stb. alkotják gerinczét a bűncselekményeknek. Ha ezeket a segédtudományokat elvonjuk a büntetőjogtól: olyan lesz az, mintha a léghajóból kieresztjük a gázt: összeomlik az egész alkotmány. És hogy a büntetőjog ily szerves viszonyban van a segéd- tudományokkal, annak oka a büntetőjog természetében s a dolgok rendjének megfelelő fejlődésében keresendő. A polgári jog ép úgy, mint a büntetőjog az emberi cselekményeket s az azokból származó jogviszonyokat szabályozz;). Ebben a két jog közt nincs különbség; ámde a civilis jog ezen a ponton megáll s az embert az ő anthropologiai, pathologiai, és socialis vonatkozásaiban számításon kívül hagyja; s alig helyez az emberből másra súlyt, mint a kényszerre, s az elme- betegségre. Ellenben a büntetöbiró az emberi cselekményeket soha sem abstrahálja az embertől, sőt nem elégszik meg az individuális emberrel, hanem e mellett mindig szem előtt tartja annak az emberi társasághoz kapcsolt voltát is. íme, ez a pár megjegyzés élénk tárja azt a tátongó űrt, mely a polgári s büntetőjog közt van, s teszi egyúttal megér- hetővé azt is, hogy a segédtudományok terén miért van a kettő közt az egymásra utaltság dolgában oly nagy különbség. Természetes tehát, hogy a büntető jogász, ha a hétköz- napiasság agyontaposott keskeny útjáról csak egy szemernyire is el akar térni, nyomban beleütközik egyik vagy másik segéd- tudományba; s ha e téren teljesen járatlan, a büntető igazság kutatásában ahhoz a siralmas formai igazsághoz fog eljutni, a melvlyel a társadalom évszázadokig beérte, a mely azonban csak subjectiv hite volt az igazságnak, valójában azonban igen messze állott attól. 06
