Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
Schwarz Gusztáv dr. : T. Teljes-ülés ! Szives engedelmükkel nem állva fogok beszélni, mert tartok tőle, hogy az szónoklásra ragadhatna, hanem ülve, mert érvelni kívánok, és lehetőleg nyugodtan. Megvallom, Nagy Dezső t. barátom beszédének első része alatt úgy hittem, hogy vele ellenkező nézetben vagyok, de beszédének vége felé úgy találtam, hogy voltaképen megegyezünk. Mert ha ő komolyan gondolja azt, a mit csak amolyan mellék- mondatként vetett oda, hogy t. i. mindazt, a mit ő az akadémiákra nézve mondott, csak azon előfeltétel alatt érti, ha az akadémiák csakugyan egyetemi színvonalon fognak állani; hogy ha ezt a praesuppositiót komolyan gondolja: akkor én mindenben csatlakozom az ő nézetéhez. Mert hogyha nekünk a vidéken tényleg nem 10 akadémiánk, hanem tiz egyetemünk lesz, ha mindjárt akadémia lesz is a neve ennek a tiz egyetemnek, mert hiszen itt nem az elnevezés, hanem a lényeg dönt; ha az a tiz akadémia csakugyan egyetemi színvonalon — ha mindjárt csak a sokat ócsárolt budapesti egyetem színvonalán is, — fog állani: ha ott csakugyan egyetemi niveauján álló professorok — ha mindjárt csak a sokat ócsárolt budapesti egyetem niveauján álló professorok is — fognak tanítani: akkor eltérés nem választ el egymástól. Ha az az akadémiai intézet csakugyan egy Oxford és Cambridge lesz, a mely példákra ő nagy meglepetésemre hivatkozott : akkor én is úgy fogok beszélni, mint t. barátom. Csakhogy ez a miniszteri javaslat nem azoknak az akadémiáknak kezébe akarja átadni a tanítást és a vizsgáztatást, a melyek majd akkor lesznek, a midőn Oxfordok és Cambridgék keletkeznek Kecskemét, Mármarossziget stb. helyén, hanem a mai aka256
