Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]

67 Az ügyvédség körében nagy mértékben mutatkozik a mi­niszteri tervezet ellen irányuló törekvés, mert az ügyvédségnek jelentékenyebb része a doktori vizsgák kötelező voltának meg­szüntetésében tulajdonképen az ügyvéd-képzés színvonalának leszállítását látja. Legyen szabad e kérdésre vonatkozólag is nyilatkoznom. Ha egyszerűen eltörölnék a doktori vizsgákat és nem állítanának helyökbe mást, akkor ez kétségtelenül így volna, de azt kérdem én, s bátran szembeszállók az ellenvetések­kel, mert saját egyéni meggyőződésemet mondom el, a mi kö­telességem is, azt kérdezem én, hogy 1874 óta, midőn az ügy­védi rendtartást behozták, az ügyvédi kar helyzete javult-e? (Egy hang: Hol állanánk ma, ha be nem hozták volnál) 1874 óta folytonosan nagyobbodtak a bajok. Méltóztassék csak meg­hallgatni, megfelelek én erre a dologra. Ma az az állapot, hogy a kötelező doktorátus intézménye nem elegendőképen alkalma­tos eszköz arra, hogy az ügyvédi kar bajait orvosolja. Ennélfogva semmi sem állja útját annak, sőt kötelességünk, hogy egy ilyen tökéletlen eszköz helyébe egy másikat, egy jobbat állítsunk. (Egy hang : Ha ugyan jobb lesz!) Erre is egyszerűen meg lehet felelni. Ma az ügyvédképzés egyike a leggyöngébbeknek. Már voltam bátor kifejteni, hogy a tanulók legnagyobb része négy éven keresztül nem jár az egyetemre; a négy év elteltével meg­kezdi a szigorlatok letételét; egy-egy szigorlat tárgyai a discip- linák bizonyos része tekintetében tájékoztatást nyújtanak ugyan, a positivumok legnagyobb részben azonban nem, tehát az a fiatal ember tulajdonképen csonka elméleti ismeretek alapján kezdi meg praxisát. Ha még olyan tárgycsoportot választ is első vizsgájául, a melyekben positivumok fordúlnak elő, még abban az esetben is csak a positivumok egy részéről bir tájékozott­sággal, de a többiről nem. És csonka ismeretek alapján, a melyekből pl. hiányzik a magyar magánjog, hiányzik a perrend­tartás, ugyan hogy kezdheti haszonnal a gyakorlatot! Vagy ha hiányzik a másik oldalon pl. a büntetőjog, vagy más olyan tantárgy, a melyben való tudatlansága, a mely téren való vak­sága őt minden pillanatban akadályozza a gyakorlatban, akkor hogy fogja ő a maga praxisát a szükséges elméleti alapképzett­ség nélkül folytathatni ? Az igy folytatott praxis merőben értékte­len, mert egyszerű irodai kezelésre szorítkozik, a mi nem képez tu­251 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom