Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
19 nemzetközi védelme szempontjából nyerhetett és remélhetett az osztrák örökös országok erejétől. Ezért állapíttatik meg az el- választhatlan együttes birtoklás, ezért hangsúlyoztatik annyiszor a successio rendjének ugyanazonossága és így csak természetes, hogy a midőn a trónra következő személy meghatározásáról van szó, a verbum regens, hogy legitimus successor Austria; archidux legyen, az osztrák birtokoknak ura. Ha ma ké szítenének ilyen czélzattal ily törvényt, azt mondanák, Imperator Austria legyen; de meg kell gondolnunk, hogy 1723-ban ily összefoglaló neve az osztrák örökös tartományok uralko dójának nem volt más, csak épen Austria; Archidux. Német-római császárt természetsen nem mondhattak, mert hiszen az választott volt, csak de facto sokáig Habsburg és épen Károly után lett egy más német fejedelem megválasztva császárnak. A «cseh király» ugyan magasabb rang, de nem fejezi ki az összes együvé tartozó birtokok fölötti uralmat, s nem is oly jellegzetes, mint az Austria1 archidux. Mindezekből következtetve nagyon valószínűnek tartom, hogy a törvényben itt e kitételt Austria arcbiduces oly értelemben használták, hogy uralkodó, az osztrák birtokok ura. Támogatja e véleményt Lipót végrendeletének egynéhány helye. Lipót e végrendeletében az esetre, ha másodszülött fia, Károly a spanyol birtokokban meg nem maradhatna, számára secundogeniturát állít föl, Tyrolt szánja neki, s azt mondja, hogy ezen secundogenitura is «von Unsere geliebten Sohns des Eömischen Königs Lbd. und Ihren Nachfolgern Häupter und Regierern unseres durchleuchtigsten Erzhauses wieder männiglichen geschützt verden . . . Majd tovább azt mondja, bizonyos jogokat Tyrol tekintetében is fentartva: Allein nehmen wir darinn aus und behalten Unsers Sohns des Eömischen Königs Lbd. alsz Haupt Unsers Erzhauses und Ihren Ehelichen Männlichen Eeibs-h,rbm Ersten und fümehmsten Regierenden Erzherzogen zu Oesterreich bevor das jus belli pacis etc. Itt ő nemcsak alsó- és felső-ausz- tria uráról akar szólni, hanem az összes birtokoknak, a cseh királyságtól le Triesztig, uralkodójáról, az osztrák örökös országok uráról és csak osztrák főherezegnek nevezi.* * L. Polner ellenkező véleményét «Magyarország és Ausztria közjogi viszonya», 100 1. 19 2*
