Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
20 De ha vita tárgya lehet az, hogy váljon az archidux szót itt mily értelemben gondolták a törvény megszerkesztői, az kétségtelen, hogy a törvény egyéb rendelkezéseivel egybevetve az archiduxnak uralkodó archiduxnak kell lenni. Nemcsak a ratio legis, a fceminea successio behozatalának indoka, nemcsak az öröklési sorrendnek ugyanazonossága okadatolja ezt, hanem a törvény többször ismételt szabálya mondja, hogy ugyanannak kell lenni minálunk a királynak, a ki az osztrák birtokokban is successor. Egészen világosan fejezi ezt ki az 1. tcz. 4. §-a, a midőn azt mondja . . . ut illa, vel Masculus Ejusdem Haeres, qui, vel quae, praemissorum Augustae Domus Austriacie Begnorum et Provinciarum Haeres . . . existet . . . etiam pro infallibili Bege Hungáriáé . . . habeatur et coronatur. De a mig ez az 1. tcz.- ben, mint általában az egész 1. tcz. tartalma, csak bevezetés, az előzmények, az indokok feltárása, addig maga ez a tétel teljes jogi élességgel a 2. tcz. 7. §-ában van odaállítva, a hol megállapíttatik, hogy azon többi örökös országok feloszthatatlanul és elválaszthatlanul kölcsönösen és együttesen birtoklan- dók örökletesen és együtt Magyarországgal. Ez itt, bár közbevetett mondat formájában egy parancsoló, kényszerítő kitétel: possidendis; és miután ez világosan az osztrák tartományokra vonatkozik, különfélekép akarják magyarázni, hogy magyar törvény hogyan foglalhat magában szabályt az osztrák tartományok fölött gyakorlandó uralom tárgyában. Eléggé complicált cons- truetiókat állítottak föl: így azt, hogy itt az ország szerződik az uralkodóval, mint azon tartományok absolut urával, s így az azon országokat is absolut hatalommal képviselő fejedelem itt ily minőségében magát s ezzel azon országokat is leköti és így áll elő azokra nézve is Kötelező szabály e kitételben. Ügy hiszem, e felfogás meg nem állhat. Mert itt magyar törvényről van szó, mely létrejött úgy, hogy az iránt az országgyűlés a magyar királylyal egyetértésre jutott. De a mint a törvény megalkotásánál a magyar királynak más uralkodói minősége szerepet abban absolute nem játszhatik, úgy az így létrejött magyar törvény sem foglalhat más, mint a magyar államhatalom jogkörébe eső viszonyok szabályozását magában és így egy magyar törvényben idegen állam vagy uralkodójának lekötése nem foglaltathatik.-20
